Nem voltam benne biztos, de sejtettem, hogy Szvetlana Alekszijevics kapja az idén az irodalmi Nobel-díjat.
– árulta el M. Nagy Miklós. Felidézte, hogy az Európa 1999-ben jelentette meg az afganisztáni háborúról szóló Fiúk cinkkoporsóban című művét, akkor már egy kötete, A háború nem asszonyi dolog olvasható volt magyarul a Zrínyi Kiadó jóvoltából.
Már akkor lenyűgözött Szvetlana Alekszijevics, azóta pedig olvasom a könyveit, például a Csernobilról (Csernobili ima) szólót, ezt terveink szerint hamarosan megjelentetjük.
– fogalmazott M. Nagy Miklós. Kiemelte:
Novemberben jelenik meg a kiadónál a fehérorosz szerző talán legerősebb és legújabb műve, az Elhordott múltjaink, amely azt kutatja, hogy milyen pozitív vagy negatív ösztönöket épített az emberben a kommunizmus, a szabadság elementáris hiánya. A kötethez – éppúgy mint korábbi műveihez – interjúk százait készítette.
– hangsúlyozta a kiadó vezetője. M. Nagy Miklós kiemelte:
Alekszijevics műfajteremtő író, noha a világirodalomban nem ismeretlen a dokumentarizmus, elég csak például Capote vagy Norman Mailer „factionjeire” gondolni. A Nobel-díj várományosa azonban senkihez sem hasonlítható módon interjúk sokaságát, olykor ezreit készíti el egy-egy művéhez, azokból választja ki a korra legjellemzőbbeket, létrehozva ezzel a „polifonikus regényvallomás” műfaját – mutatott rá, hozzátéve, hogy az interjúk a kötetekben „összeszikráznak”, miután Alekszijevics szépírói módszerekkel „igazi történetekké” formálja őket. Mindig nagyon ügyel arra, hogy megőrizze a dokumentarista jelleget.
– magyarázta M. Nagy Miklós, aki szerint az írónő hangsúlyosan kerüli a tendenciózusságot, ragaszkodik az elmondottak hitelességéhez. Azt akarja megmutatni, hogy az egyszerű emberek hogyan élték meg az eddig ötkötetes ciklusában feldolgozott évtizedeket – tette hozzá. A ciklus jelenleg a második világháborúval kezdődik és a kommunizmus bukása utánig ível.
Szólt arról is, hogy Szvetlana Alekszijevics éveken át külföldön élt, néhány éve költözött haza, ahol – éppúgy, mint a putyini Oroszországban – ellenzékinek számít.
Kissé leegyszerűsítve lehet őt belarusz írónak nevezni, hiszen félig ukrán származású, az orosz kultúrán nevelkedett, így a posztszovjet térség írójának számít.
– magyarázta. Hozzátette: diktatórikus hazájában műveit nem adják ki, de tudomása szerint olvasóit azért nem éri retorzió.
M. Nagy Miklós kiemelte, hogy a kiadónak hatalmas büszkeség és öröm, hogy Vargas Llosa 2010-es irodalmi Nobel-díja után újra egyik szerzőjét tüntette ki a Svéd Akadémia. „Ilyenkor az ember azt érzi, hogy ezekért a nagy pillanatokért érdemes ezt a munkát csinálni” – mondta.
Arra kérdésre, hogy meghívják-e az írónőt könyvének, az Elhordott múltjaink novemberi bemutatójára, azt felelte, hogy a meghívást természetesen elküldik, de tisztában vannak azzal, hogy egy friss Nobel-díjas ilyenkor számtalan felkérést kap.
korábban írtuk:
