+ Irodalom

Nobel-díj – Az Európa Könyvkiadó igazgatója szerint műfajteremtő alkotó kapja az elismerést

Szvetlana Alekszijevics

Az Európa Könyvkiadónak hatalmas büszkeség és öröm, hogy Szvetlana Alekszijevics személyében 2010 után újra egyik szerzőjét tünteti ki az irodalmi Nobel-díjjal a Svéd Akadémia.

Nem voltam benne biztos, de sejtettem, hogy Szvetlana Alekszijevics kapja az idén az irodalmi Nobel-díjat.

– árulta el M. Nagy Miklós. Felidézte, hogy az Európa 1999-ben jelentette meg az afganisztáni háborúról szóló Fiúk cinkkoporsóban című művét, akkor már egy kötete, A háború nem asszonyi dolog olvasható volt magyarul a Zrínyi Kiadó jóvoltából.

Már akkor lenyűgözött Szvetlana Alekszijevics, azóta pedig olvasom a könyveit, például a Csernobilról (Csernobili ima) szólót, ezt terveink szerint hamarosan megjelentetjük.

– fogalmazott M. Nagy Miklós. Kiemelte:

Novemberben jelenik meg a kiadónál a fehérorosz szerző talán legerősebb és legújabb műve, az Elhordott múltjaink, amely azt kutatja, hogy milyen pozitív vagy negatív ösztönöket épített az emberben a kommunizmus, a szabadság elementáris hiánya. A kötethez – éppúgy mint korábbi műveihez – interjúk százait készítette.

– hangsúlyozta a kiadó vezetője. M. Nagy Miklós kiemelte:

Alekszijevics műfajteremtő író, noha a világirodalomban nem ismeretlen a dokumentarizmus, elég csak például Capote vagy Norman Mailer “factionjeire” gondolni. A Nobel-díj várományosa azonban senkihez sem hasonlítható módon interjúk sokaságát, olykor ezreit készíti el egy-egy művéhez, azokból választja ki a korra legjellemzőbbeket, létrehozva ezzel a “polifonikus regényvallomás” műfaját – mutatott rá, hozzátéve, hogy az interjúk a kötetekben “összeszikráznak”, miután Alekszijevics szépírói módszerekkel “igazi történetekké” formálja őket. Mindig nagyon ügyel arra, hogy megőrizze a dokumentarista jelleget.

– magyarázta M. Nagy Miklós, aki szerint az írónő hangsúlyosan kerüli a tendenciózusságot, ragaszkodik az elmondottak hitelességéhez. Azt akarja megmutatni, hogy az egyszerű emberek hogyan élték meg az eddig ötkötetes ciklusában feldolgozott évtizedeket – tette hozzá. A ciklus jelenleg a második világháborúval kezdődik és a kommunizmus bukása utánig ível.
Szólt arról is, hogy Szvetlana Alekszijevics éveken át külföldön élt, néhány éve költözött haza, ahol – éppúgy, mint a putyini Oroszországban – ellenzékinek számít.

Kissé leegyszerűsítve lehet őt belarusz írónak nevezni, hiszen félig ukrán származású, az orosz kultúrán nevelkedett, így a posztszovjet térség írójának számít.

– magyarázta. Hozzátette: diktatórikus hazájában műveit nem adják ki, de tudomása szerint olvasóit azért nem éri retorzió.
M. Nagy Miklós kiemelte, hogy a kiadónak hatalmas büszkeség és öröm, hogy Vargas Llosa 2010-es irodalmi Nobel-díja után újra egyik szerzőjét tüntette ki a Svéd Akadémia. “Ilyenkor az ember azt érzi, hogy ezekért a nagy pillanatokért érdemes ezt a munkát csinálni” – mondta.
Arra kérdésre, hogy meghívják-e az írónőt könyvének, az Elhordott múltjaink novemberi bemutatójára, azt felelte, hogy a meghívást természetesen elküldik, de tisztában vannak azzal, hogy egy friss Nobel-díjas ilyenkor számtalan felkérést kap.

 

korábban írtuk:

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top