Kállai Ferenc, a Nemzet Színésze, fél évszázados pályafutása alatt 173 premieren lépett színpadra. 96 mozifilmben, mintegy 100 tévéjátékban szerepelt, és megszámlálhatatlanul sok rádiófelvétel őrzi a hangját. Ő volt ,,A” Kállai, akit pályatársai és tanítványai az utolsó nagy bölényként emlegettek.
https://www.youtube.com/watch?v=xWcOBnDuF-E
Kállai Ferencet Bacsó Péter hosszú évekig tiltólistán tartott A tanú című filmjének naiv Pelikán elvtársaként ismerik a legtöbben, pedig ezerarcú színész volt, aki éppoly nagyszerűen formálta meg a gondolkodót, a kegyetlent, a türelmest, a bölcset, mint a választottja iránt rajongó szerelmest.
Az életben is rabul ejtették a nők. A feleségével, Marával együtt töltött hat évtized alatt többször is – nyíltan vállalva – elcsábult, életét a nagy szerepek mellett a nagy szerelmek is végigkísérték, de asszonya mindet megbocsátotta neki.
Krampner Ferencként látta meg a napvilágot Gyomán (ma Gyomaendrőd). Új névadója Kiss Ferenc, az egykori Színész Kamara elnöke volt, aki – miután úgyszólván egy pillanat alatt eldöntötte, hogy a jelöltet felveszi a színiakadémiára – azt mondta: a Krampner nem jó név egy színésznek, legyen inkább Kállai, mint az akkori miniszterelnök.
A Kállaivá lett Krampner soha nem szerzett diplomát a színiakadémián, és még be sem fejezte azt, amikor már szerződést kapott.
Első nagy alakítását 1946-ban Rómeóként nyújtotta a Belvárosi Színházban. Júliát a nála hat évvel idősebb Fényes Alice játszotta. A színpadi szerelem – a színháztörténetben nem először és nem utoljára – valódi románccá vált, és Kállai cseppet sem ügyelt arra, hogy ez kulisszatitok maradjon.
A Rómeó sikere szakmai előrelépést is jelentett: az ifjú színész a Nemzeti Színházba, annak első vonalába került. Színházához, a régi Nemzetihez, a későbbi Magyar Színházhoz haláláig hű is maradt.
1958-ban, 33 évesen beleszeretett egyik filmbeli partnerébe, a francia Colette Deréalba. Bár feleségének megfogadta, hogy más nővel csak két hétig marad együtt, aztán véget vet a viszonyuknak, ezúttal válni akart. De Mara tudta, hogy az új kapcsolat eleve halálra van ítélve, és azt mondta neki: ha nem bánja, ő inkább mellette maradna.
Kállai nem beszélt semmilyen idegen nyelven, így a Pestre vissza-visszajáró Colette-tel csak kézzel-lábbal tudták megérteni egymást. Mara még azt is megtette, hogy megtanult franciául, és oda-vissza fordította a szerelemesek leveleit. Végül nem vetélytársa, hanem barátnője lett a kis időre Budapestre költöző Colette. A színésznő később térden állva köszönte meg neki, amit tett, és bocsánatot kért tőle.
Ezt a románcot a Belügyminisztérium is éberen figyelte. Egy ízben (néhány évvel az 1956-os forradalom után) a „Magyarországra januárban érkezik a tavasz” szövegű távirat annyira felkeltette a hatóság érdeklődését, hogy rögtön meg is jelentek Kállainál a nyomozók. Pedig a tavasz csak Colette januárra ígért magyarországi látogatására utalt.
A pálya nemcsak Kállai sorsát, hanem Maráét is meghatározta. Szilágyi Bea – Páger Antal későbbi felesége –, aki a kommunista vonalat képviselte a Magyar Színház társulatában, abba is beleszólt, hogy legyen-e a párnak gyereke. Nem született meg a babájuk, s Mara később már nem is szülhetett.
KÁLLAI 90 EMLÉKÉV
A 85 éves korában elhunyt Kállai Ferenc végrendeletében gondoskodott arról, hogy Mara az ő halála után is gondtalanul élhessen. Végakaratában arról is rendelkezett, hogy a Magyar Színház javára hozzanak létre egy alapítványt.
A Kállai 90 című programsorozat sajtótájékoztatóján Hegedűs D. Géza, a Kállai Ferenc Alapítvány elnöke elmondta: A művész ezer szállal kötődött szülővárosához, ezért halála után özvegye a városnak adományozta a tárgyi emlékeit, illetve jelentős vagyont is adományozott a városnak. Gyomaendrődön létrejött és működik a Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány.
Kállai Ferenc haláláig hűséges volt színházához, a régi Nemzeti Színházhoz, illetve a Magyar Színházhoz, ezért végrendeletében művésztársai, valamint az előadások létrejöttében nélkülözhetetlen színházi emberek elismerése céljából alapítvány létrehozásáról rendelkezett. 25 millió forintos alapítói tőkével megalakult a Kállai Ferenc Alapítvány, amely az idén már ötödik alkalommal adta át a Kállai Ferenc Életmű-díjat.
Kállai Ferenc özvegye a művész alkotásainak jogdíjaiból befolyó összegeket a MASZK Országos Színészegyesületnek adományozta.
Szonda Istvántól, a Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány elnökétől megtudtuk, hogy a művész mindig meleg szívvel beszélt szülőhelyéről, és az elsők között volt, ha segíteni kellet valamiben. Halála után özvegye Gyomaendrődnek ajándékozta Kállai művészi hagyatékát, amelyből állandó emlékkiállítást rendeztek.
A Kállai Ferencné által egy éve, 10 millió forintos alaptőkével létrehozott Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány alapcélkitűzése
a magyar nemzet kimagasló kulturális értékeihez kapcsolódó települési értékek ápolása, népszerűsítése, bemutatása; a város és környéke népességmegtartását segítő, a vidék hagyományainak megőrzését biztosító termelési kultúra felkutatása, terjesztése, védelme.
Az özvegy további 15 millió forintot adományozott a szülővárosnak, hogy segítse belőle a szociálisan rászoruló lakosokat.
A KÁLLAI 90 programsorozat Gyomaendrődön 2015. október 2-án kezdődik.
A város szobrot állít Kállai Ferencnek, amelyet 17 órakor avat fel Hegedűs D. Géza és Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere.
18 órakor, a gyomaendrődi Katona József Művelődési Házban nyílik Keleti Éva fotóművész Kállai 90 című tárlata. Az 57 képből álló kiállítás bemutatja Kállai Ferenc művészi pályájának jelentős állomásait, legendás alakításait.
A megnyitót gálaműsor követi, amelyen az egykori pályatársak lépnek föl: Hámori Ildikó, Császár Angela, Felföldi Anikó, Dániel Vali, Hegedűs D. Géza és Szinetár Miklós.
A kapott adományt Gyomaendrőd vezető testülete kezeli, és az özveggyel egyetértésben használja fel. A város törekvése, hogy művelődési központjának új arculatot adjon, összevonva a Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolát, a Kállai-hagyatékot, illetve más városi intézményeket, ily módon kialakítva a Kállai Ferenc Művelődési Központot.
A szobor széles társadalmi összefogás eredményeként jött létre. Szőke Sándor szobrászművész alkotása a gyomai városrész központi terére kerül. A kezdeményezők remélik, hogy az egész alakos, kedves kutyájával padon ülő művész szobra szerves részévé válik a városnak.
Zalán János, a Magyar Színház igazgatója elmondta: A Kállai Ferencről elnevezett életműdíjjal a színházi világnapon azokat a színészeket és technikai munkatársakat jutalmazzák, akik a volt Nemzeti Színház és a Magyar Színház művészi munkájában legalább 20 éven át kiemelkedő részt vállaltak. A művész emberi nagyságát, színésztársai, kollégái iránti nagyrabecsülését és szeretetét bizonyítja a végakaratában létrehozni rendelt alapítvány. Eddigi díjazottak: Avar István, Dániel Vali, Máthé Erzsi, Moór Marianna, Hámori Ildikó, Breuer Ottó főügyelő, Csákó Béla műszaki vezető, Roskó János öltöztető, Mészáros László világosító, Laczkó Albertné öltöztető.
A videón Ady Endre Imádság háború után című versét adja elő a művész (melyet Kamarás Iván rögzített mobiltelefonnal).
… Volt idő, hogy úgy tűnt, tovább megy a világ. Fiatalon hittem benne. Idős koromra viszont azt kell látnom, hogy nem lett igazam, mert optimista voltam. Túlzottan.
Hogy most meg túlzó pesszimista vagyok?
Lehet. Ez az én személyes problémám. Az én örök problémám, ami amíg élek, már megmarad, hiszen csak nem tudok előbbre jutni. Talán éppen amiatt, hogy ilyen borúsan látom a jövőt. Saját nyavalygásomban nyűglődöm. Hetvenöt éves koromra, a vége felé, eljutottam tehát addig az alapkérdésig is, amelyet már annyian feltettek maguknak:
– Miért vagyunk a világon? Tessék mondani, miért születtem meg én?
(Részlet portrékötetének befejező fejezetéből)
