Több száz ember gyűlt össze szombaton kora este a fővárosi Kossuth téren a Liget Budapest Projekt ellen szervezett tüntetésen. A megmozdulás a Városligetből indult, a résztvevők többsége a zuhogó esőben gyalog tette meg az öt kilométeres utat.
A demonstrálók az elmúlt hónapokban 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a múzeumi negyed elleni tiltakozásként, a Nem kellenek a monstrumok a Ligetbe! című megmozduláson ezt jelentették be.
Ez a 20 ezer ember a Városliget rendbetételét, karbantartását, felújítását kéri, épületeket nem. A projekt megvalósítása őrült ötlet
– mondta Várnai László zuglói képviselő, a szervező Civilzugló Egyesület nevében a Kossuth téren.
Az összegyűjtött aláírásokkal alátámasztott petíciót a Parlamentnek, a Miniszterelnökségnek címezték, nekik akarták átadni a Kossuth téren, végül a Városliget Zrt.-hez irányították őket, de csak egy sajtósnak adhatták volna át a dokumentumot.
Ehelyett Baán László kormánybiztosnak, a Miniszterelnökségnek, és az államfőnek fogjuk személyesen átadni a jövő héten.
A Maradjanak a fák a Római-parton! mozgalom nevében felszólaló Kardos Gábor azt emelte ki beszédében, hogy a Városliget ma még mindenkié, egyik utolsó társadalmi terünk.
De a tervezett átalakítások steril és kommersz környezetté teszik azt, amit hosszú évtizedek alatt sikerült belakni, mindenki számára élhetővé, otthonossá alakítani
– mondta Kardos.
A kormány kultúrgettóval váltaná fel Budapest talán leginkább befogadó helyét, anélkül, hogy bármilyen érdemi egyeztetés vagy szakmai konzultáció lett volna a helyi lakossággal, a városvédőkkel. Ne hagyjuk ezt!
– hangsúlyozta Kardos Gábor, akinek szavai szerint nem „múzeumplázákra” van szükség, hanem szabad terekre. Úgy vélte, egy modern múzeumi negyed számára számos revitalizációra váró épület áll rendelkezésre Budapesten a Városligeten kívül.
Ráday Mihály városvédő a Civilzugló Egyesület Nem kellenek monstrumok a Ligetbe! címmel megrendezett vonulásos demonstrációján a Városligetben 2015. szeptember 26-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Kardos Gábor hangoztatta, hogy sokkal több fára és kevesebb épületre lenne szükség, mert a zöldövezetek arányát tekintve európai összehasonlításban így is sereghajtók vagyunk.
A civil társadalom értékének védelme a békés egymás mellett élést jelenti a természeti környezettel. Ha ezt feladjuk, egy vészesen uniformizált világ jön. Meg kell állítani a civil béke elleni globális háborút.
