Hiánypótló könyvsorozatot indított idén a Helikon Kiadó: igényes külsővel, de nyomott áron jelenik meg a Helikon Zsebkönyvek-sorozat. A Helikon Zsebkönyvek újdonságairól és megjelenéseiről legkönnyebben a könyvsorozat facebook-oldalán lehet tájékozódni. A nagy népszerűségnek örvendő sorozatról Schultz Judit felelős szerkesztőt kérdeztük.
Tavasszal jelent meg az első Helikon Zsebkönyv. Honnan jött a sorozat ötlete?
Több mint egyéves előkészítő munkálatok után jelent meg márciusban az első kötet. Mivel a Helikon Kiadó elsősorban klasszikus magyar és világirodalommal foglalkozik, az átlagosnál erőteljesebben tapasztaljuk, hogy a fiatalok kevesebbet olvasnak, legalábbis ilyen típusú irodalmat. Elsősorban tehát az volt a célunk, hogy a fiatalok számára készítsünk egy sorozatot, amely minőségi, de pénztárcabarát, modern, változatos – amely meghozza a kedvet ahhoz, hogy eddig adott esetben nem ismert szerzőket, műveket is „megkóstoljanak”, és akár saját induló könyvárat alakítsanak ki maguknak. Fontos szempont volt az is, hogy ne egy újabb kötelezőirodalom-sorozatot készítsünk; alapdarabokat, illetve klasszikusnak számító szerzők kevésbé vagy egyáltalán nem ismert „csemegéit” válogatjuk a sorozatba.
A zsebkönyvek külföldön is nagyon népszerűek, ahogyan például a Penguin fekete könyvsorozata is. Mennyire szolgáltak például más hasonló jellegű kezdeményezések?
Számos külföldi zsebkönyvsorozatot néztünk át és figyelünk azóta is folyamatosan, és persze ötleteket is merítünk belőlük. A sorozat indító kötetének, Az uralkodás művészete című Napóleon-gyűjteménynek az ötletét például egy olasz sorozatból vettük.
Nemrég jelent meg a 21. Helikon Zsebkönyv. Melyek voltak eddig a legsikeresebb darabok?
Vannak olyan címek, amelyeknek a sikerében mondhatni biztosak voltunk, ilyen például A háború művészete (Szun-ce) és A fejedelem (Machiavelli). Az már nagyobb meglepetés, hogy Nietzsche Bálványok alkonya című műve vagy a Buddha beszédei című kötet is nagyon sikeres. A fiction kategóriából pedig eddig Poe A fekete macska kötete eddig a legnépszerűbb.
Hogyan történt a könyvek kiválasztása? A 2015-ös tervezett megjelenéseket már ismerjük, mi várható jövőre?
A köteteket a kiadó vezetője, Szász Zsolt irányításával négytagú szerkesztőcsoport válogatja ki: Kovács Attila Zoltán, Takács M. József és Darida Benedek dolgozik a csapatban mellettem. A Libri Kiadói Csoport tagjaként egyébként olyan szempontból is el vagyunk kényeztetve, hogy négy kiadó szerkesztői ajánlanak a figyelmünkbe újabb és újabb köteteket. A 2016-os esztendő címlistája még alakulóban van; az biztos, hogy továbbra is havonta három-három kötet jelenik meg, és az is, hogy több magyar irodalom kerül a sorozatba, mint az első évben. Az irányelvünk a jövő esztendőre az, hogy egy magyar irodalmi, egy világirodalmi és egy non-fiction kötettel jelentkezünk minden hónapban, de ez nem kőbe vésett szabály.
Mi az a maximális terjedelem, amivel még a zsebkönyv-jelleg nem sérül? Ha jól sejtem, a könyvek kiválasztásánál ez is szempont volt.
Az első köteteknél valóban igyekeztünk kisebb terjedelmű műveket keresni, de az augusztusi hármasban már hosszabbak is vannak. Jelenleg A per a legvastagabb kötet, és lesznek ennél valamivel nagyobb terjedelmű könyveink is. Ezeket már nem feltétlenül lehet farzsebre vágni, de hát vannak nagyobb zsebek is… Ami biztos, hogy szeretnénk tartani a jelenlegi olvasóbarát szövegtükröt, tehát csak azért, hogy minél hosszabb könyvet minél kevesebb oldalba beszorítsunk, nem megyünk el abba az irányba, hogy apró betűs, szűk sortávú, „faltól falig” soros könyveket adjunk ki.
A borítókat Szabó Levente tervezte. Miért épp ráesett a választás? Szabad kezet kapott a borítók terén?
Könyvkiadóként természetesen folyamatosan figyeljük a piacot, nemcsak a már jól ismert kiváló grafikusok munkáit, hanem a fiatalokét is. A sorozathoz pedig mindenképp fiatal tervezőt szerettünk volna, hiszen célközönségnek is elsősorban a fiatalokra gondoltunk. Levente könyvterveivel is találkoztunk, és nagyon tetszett a stílusa, fantasztikusan tehetségesnek tartottuk. A tervezéshez gyakorlatilag teljesen szabad kezet kapott, de azért persze volt egy-két szempont. Olyan dizájnt szerettünk volna, ami modern, markáns, azonnal felismerhető, összeköti a sorozat köteteit, ugyanakkor az egyes kötetek „egyénisége” is kibontakozhat, és ami hosszú távon, sok-sok köteten át működtethető. Adtunk Leventének egy ötven címből álló listát – és aztán amikor megjelent az első vázlatokkal, elájultunk. Szerelem volt első látásra.
A kötetek többsége korábban már olvasható volt magyarul, de Salinger korai történetei például most jelentek meg először. Várhatóak még hasonló premierek?
Igyekszünk időről időre egy-egy ilyen csemegével előállni, ehhez persze sok tényező pozitív együttállása szükséges. Amire biztosan lehet számítani, hogy számos új fordítással állunk elő, mint amilyen A kis herceg volt Takács M. József tollából.
A zsebkönyveket nemcsak könyvesboltokban, hanem újságosoknál is lehet kapni. Mik az eddigi tapasztalatok, könnyebben eljutnak így a könyvek az olvasókhoz?
Igen, úgy látjuk, hogy az újságárusoknál is vásárolják a köteteket, sőt kaptunk több olyan visszajelzést olvasóinktól, hogy már eleve az újságosukhoz mennek keresni az új köteteket.
Úgy tudom, hogy novemberre meglepetés is várható.
Bizony, novemberre három meglepetéskötettel készülünk. Rengeteg pozitív visszajelzést, dicsérő kritikát kaptunk az olvasóktól, tudjuk, hogy sokan figyelik az éves listát, tudják, hogy mire számíthatnak idén – őket szeretnénk meglepni a karácsonyi szezon elején három be nem harangozott kötettel. Olyan címeket választottunk, amelyek nagy közönségkedvencnek számítanak évek-évtizedek óta: Charles Dickens Karácsonyi éneke, Alessandro Baricco Selyem c. kisregénye, valamint Weöres Sándor tolmácsolásában Lao-ce Tao Te Kingje érkezik november elején a boltokba.
