Tudják ki volt Mágnás Elza? És azt, hogy milyen hírességeket ihletett meg? Miért volt kíváncsi a temetésére több tízezer ember? Attól tartottunk a Mágnás Elza-rejtély előttünk is titok marad, és be sem jutunk a Kiscelli Múzeum kiállítására.
Mintha tényleg egy elvarázsolt kastélyban lennénk. Ott toporgunk ugyanis a kiállítást jelző üvegajtó előtt, komolyan nem akarunk bekukucskálni, mert nem illik, de muszáj. Látjuk, hogy néhányan az építkezéseken használt sapkával a fejükön mászkálnak, és halljuk, hogy idegen nyelven kiabálnak valamit egymásnak a templomtoronyban lévő hidacskán. Zsinórok lógnak mindenhonnan, szinte alig lehet belátni a barlangos félhomályba. Ettől még inkább be akarunk menni, és – ha nem egy múzeumban lennénk – kétségbeesetten rángatni kezdenénk az ajtót, hogy engedjenek be. Aztán azon agyalunk, biztos valami rögtönzött performansz készül, ez egy rossz vicc, hamarabb bezárt a kiállítás mint gondoltuk vagy hétpróba elé állítanak minket mint a mesékben és csak a legjobb sétálhat át az üvegajtón át nyújtózkodó hídon. Nem sokáig vergődünk kétségek közt, mert kisvártatva megérkezik a teremőr, és az ajtó végre kinyílik.
Fotó: Fáryné Szalatnyay Judit / Kiscelli Múzeum Facebook oldala
Holtestek hevernek a templomtér homályában
A munkásokról kiderül, nem egy performansz szereplői, hanem csak egy spanyol kalandfilm helyszínét rendezik be, úgyhogy innentől kezdve nyugodtan vethetjük bele magunkat az olvasni- és látnivalókba. Jobb kéz felől egy vizes, a Dunát idéző installáció fogad bennünket, fölé hajolunk, mintha egy patakmederben holtest heverne: a vízfelszín alatt váltakozó, vetített képeket látunk. Különböző nőket, fekvő illúziókat, akik holtan is gyönyörűek.
A halott nőkről nemcsak Mágnás Elza – aki Turcsányi Emília néven látta meg a napvilágot és több mint száz éve, 1914-ben gyilkolták meg – jut eszünkbe, hanem a francai diáklány, Ophélie Bretnacher is, akinek néhány éve találták meg a holtestét a Dunában. De ott kísért az összes, erőszakos halált halt nő, olyanok, akikről nem hallottunk, és olyanok is, akikről még talán nem is tudunk.
A szerző felvétele
Bár a kiállítás nem tartalmaz sok néznivalót, így is izgalmas: aprólékos részletességgel mutatják be hogyan vált Mágnás Elza városi legendává, társadalmi korrajzzá, novellák, regények, rajzok, festmények inspirálójává, vagyis egy igazi szimbólummá. Egy olyasvalakivé, aki előre jelezte a 20. század elején bekövetkező radikális változásokat a hagyományos női szerepek, a felszabaduló erkölcsök, és a szexuális szabadosság terén. Egy elavult rendszer megújításának szükségességére hívta fel a figyelmet, amiből ki kell bújni, akár a szűk, viktoriánus fűzőkből.
Közszemlére bocsátották a holttestét
Pitiáner gyilkosok végeztek vele, féltékenységből, irigységből a pénz utáni sóvárgásból. Egy, a Dunába lógó utazókosárban találták meg, nem messze a Bem rakparton lévő lakásától. Egy szál inget viselt, nagy gonddal ápolt teste összekuporodva feküdt a kosárban. Először nem tudták azonosítani, így közszemlére tették. Micsoda megaláztatás! Több ezer bámészkodó gyűlt köré a Szent János kórház folyosóján. Mindenki kíváncsi volt a halott „félvilági nőre”. Végül egy takarítónő ismerte fel: ő Turcsányi Emília, mondhatta a rendőröknek, akik egyből a gazdag kéjhölgy lakására siettek. Maguk a gyilkosok nyitottak ajtót, pontosabban csak az egyikőjük, a házvezetőnő, Kóbor Rózsi, aki mindent tagadott.
Korabeli fénykép Mágnás Elzáról / museum.hu
Hamar kiderítették azonban az igazságot:
péntek este volt, az úrnő mulatni készült, és éppen zuhanyzott, amikor valaki csöngetett. Csak a számlát hozták, hazudta Kóbor Rózsi, azzal beengedte szeretőjét, Nick Gusztávot is, aki puszta kézzel fojtotta meg a zuhanyzóból kilépő Turcsányi Emíliát (azaz Elzát) a nő saját törülközőjével.
1914. január 16-ai temetéséről szeretője, kitartója Schmidt Miksa, bécsi bútorgyáros intézkedett, aki a legenda szerint azért temettette a régi óbudai temető Kereszt-kápolnájához, hogy szerelme sírját minden nap távcsővel nézhesse a kiscelli kastély ablakából, amit akkoriban ő birtokolt.
A szerző felvétele
Addigra már jócskán tömeghisztéria alakult ki a meggyilkolt nő körül, szinte az összes magyar újság cikkezett róla, az osztrák, német, holland, amerikai, sőt még az ausztrál sajtóig is eljutott az eset híre. Magán a temetésen pedig 10-15 ezren vettek részt: mindenki kíváncsi volt a hermelinbe, és fehér menyasszonyi ruhába bújtatott halott luxusprostituáltra, akinek öltözékét és ravatalát maga Schmidt Miksa választotta és találta ki.
Miksa aztán egész életében gyászolta szerelmét: az egykori kiscelli kolostor templomterében egy kápolnát is berendezett a nő emlékére, az ott őrzött ereklyékről azonban mindössze két ezüsttárgy maradt fenn. (Magát a kiállítást a nemrég megnyitott templomtérben rendezték be, ahol feltehetőleg egykor Schmidt Miksa hálószobája volt. Ezalatt – a mostani földszinten – volt a kápolna.)
Habár I. Ferenc József többször is halálra ítélte a rablógyilkosokat, végül kegyelmet adott, és életfogytiglanra változtatta a büntetést. Kóbor Rózsi a márianosztrai börtönbe halt meg 1926-ban, Nick Gusztáv pedig 1929-ben tizenöt évnyi raboskodás után szabadult ki. Sokáig hajléktalanként élt, végül nyolcvan évesen egy szociális otthonban halt meg a hetvenes években.
Fotó: Fáryné Szalatnyay Judit / Kiscelli Múzeum Facebook oldala
Kosztolányit, Krúdyt és a filmeseket is megihlette
Elza halála kapcsán Kosztolányi egy tárcában szidta a félvilági nőket és kritizálta a szenzációéhes tömegeket, Krúdy pedig novellában mutatta be az akkori fővárosi prostituáltak világát. Ráadásul egy korabeli újságcikk téves információinak köszönhetően A vörös postakocsi eladási példányszáma is ugrásszerűen megnőtt, mert az emberek azt hitték, hogy az író Elza történetét dolgozta fel, a kettőnek viszont semmi köze egymáshoz.
Története több mint száz év távlatából is annyira hatásos, hogy nemrég film is született belőle. Szász Attila Félvilág című filmjét talán még idén láthatjuk a mozikban, Kovács Patrícia főszereplésében.
Mágnás Elza „szelleme” nemcsak a Margit rakparton kísért, itt van velünk, a kiscelli kastélyban is
– olvashatjuk a kiállítás területén kifüggesztett táblán, és habár az ismertető úgy folytatódik, hogy nincs velünk a templomtérben, mi mégis úgy érezzük, valahol ott lebeg mellettünk, és talán megmosolyogja a száz év távlatából is kíváncsiskodókat.
Holttest az utazókosárban – A Mágnás Elza-rejtély, Kiscelli Múzeum, október 11-ig.
(A kiállítás technikai okok miatt augusztus 4-9-ig zárva tart.)
