Másfélmillió kilométeres távolságból készített káprázatos felvételeket a Földről az űridőjárást és a naptevékenységet vizsgáló amerikai DSCOVR (Deep Space Climate Observatory) űrszonda.
Az űreszköz a NASA, az amerikai légierők, valamint az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) közös projektjeként ez év februárjában startolt a floridai Cape Canaveralról. Júniusban állt „szolgálatba” a kijelölt „poszton”, a Nap-Föld rendszer L1 jelű Lagrange-féle ponton. Ezen a gravitációs szempontból stabil helyen, a Napot és a Földet összekötő egyenesben, körülbelül másfélmillió kilométer távolságból állandóan „szemmel tudja tartani” a Napot, megfigyelni az onnan érkező töltött részecskék áradatát (napszelet), miközben bolygónkkal is állandó kapcsolatban áll – olvasható a Space.com hírportálon.
A DSCOVR megfigyeléseinek köszönhetően pontosabban lehet megjósolni a geomágneses viharokat, amelyek zavarokat okozhatnak az energiaellátásban, a rádióösszeköttetésben és egyéb földi rendszerek működésében.
Az űrszondát azonban a bolygónk kutatására alkalmas eszközökkel is felszerelték. Ezek egyike a Föld-figyelő polikromatikus kamera, az EPIC, amely a közeli infravöröstől az ultraibolyáig a legkülönfélébb hullámhosszokon készít felvételeket.
A DSCOVR tíz felvételt küldött, amelyek minősége, mint a NASA Goddard Űrkutatási Központjának közleménye kiemelte, messze felülmúlta a várakozásokat. A képeken világosan látszódnak a sivatagok homoképítményei, a folyórendszerek és a felhők bonyolult mintázatai.
Óriási adathalmazt kaptunk
– mondta a NASA szakemberei.
Az EPIC-kamera segítségével a kutatók mérik az ózonpajzs vastagságát a Föld körül, vizsgálják a por és a vulkanikus hamu eloszlását a légkörben, de a felvételek alkalmazhatók egyebek között termésbecslésre is.
Már a legelső DSCOVR-felvételek is demonstrálják az űrből végzett megfigyelések fontosságát, amelyeknek köszönhetően nemcsak a földi történéseket figyelhetjük meg, hanem megérthetjük, hogy milyen kölcsönhatásban van bolygónk a kozmikus szomszédságával
– hangsúlyozta Charles Bolden, a NASA igazgatója.
