Idén Vive La France! címmel július 23-án rendezik meg a népszerű filmzene-koncertet a Margitszigeten
Hubai Gergely először két évvel ezelőtt rendezett filmzenei koncertet a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon: a James Bond 60 a 007-es titkos ügynök főcímdalait és aláfestéseit mutatta be. Tavaly a sorozat folytatódott: a Filmzene a világ körül majdnem harminc különböző dal és filmzene-részlet segítségével vezette el a nézőket a világ számos tájára. Idén a Vive la France! – Piaf 100 tematikájú koncerten az elmúlt évekhez hasonlóan Nic Raine vezényli a Budapest Symphony Orchestra zenészeit, fellép Veres Mónika és Gájer Bálint, és egy külföldi sztárvendéggel Élodié Frége-vel is színesedik a program.
Mi adta az ötletet az első filmzene-koncerted megszervezéséhez?
Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy nagyon sok jó filmzene koncertet lehet látni tehetséges zenészek és karmesterek előadásában. Külső szemlélőként a zenei előadások mind remekek voltak, szakmai szempontból azonban hiányérzetem támadt, ugyanis a programok gyakran esetlegesek voltak. Egy előadáson belül lehetett hallani James Bond-dalokat, a Csillagok háborúja főtémáját, részleteket a Karib-tenger kalózaiból és a Tenkes kapitánya főtémáját. Én ehhez képest azt gondolom, hogy egy-egy adott témára való fókuszálással tényleg emlékezetes és megismételhetetlen koncerteket szervezhetünk. Én a magam részéről a szakmai tudásommal, a filmzene történelem ismeretével járulhatok hozzá olyan egyedi koncertek megszervezéséhez, melyek a gazdag témából a legjobb darabokat mutatják be, és alkalomadtán kevésbé ismert darabok is rivaldafényt kaphatnak. A James Bond 60 koncert esetében fontosnak éreztem, hogy a dalok mellett az aláfestésekből is szerepeljenek tételek, míg a Filmzene a világ körül során szerettem volna pár kevésbé ismertebb zenét is bemutatni egy-egy tájegységhez kapcsolódva.
Az idei koncert címe Vive la France! – Piaf 100. Honnan jött az ötlet a francia tematikához?
Az ötletet ezúttal Edith Piaf születésének centenárium adta, ehhez kerestük meg a tökéletes körítést, ami végül is a francia filmzene (és pár dal erejéig a musicalek) világa lett. A francia filmzene tematikáját ebben az esetben elég szélesen értelmeztük, hogy minél színesebb programot kapjunk. Alapvetően a francia művészek munkásságára építünk, kulcsszerepet kap Maurice Jarre, Alexandre Desplat és Michel Legrand munkássága, hiszen ők a legnagyobb francia filmzeneszerzők – de nem csak francia, hanem olyan amerikai filmek is szerepelnek a programban, melyekhez ők írták a zenét. Ilyen például Maurice Jarre David Lean számára írt zenéi (Arábiai Lawrence, Doktor Zsivágó) vagy Desplat Oscarra jelölt zenéje, a Benjamin Button különös élete. Néha a film francia, a szerző viszont nem (pl. a Belmondo főszereplésével készült A profi zenéjét az olasz Ennio Morricone szerezte). Néha pedig sem a film, sem a zeneszerző nem francia, a film tematikája azonban igen (pl. Hans Zimmer és az A Da Vinci kód zenéje).
A tematikán kívül miben különbözik ez a koncert az előzőektől?
A koncert felépítése egy kicsit más lesz. A James Bond 60 esetében a dalok időrendben követték egymást, míg a Filmzene a világ körül során a filmzenék egy képzeletbeli kelet-nyugati útvonal mentén csendültek fel Japántól Amerikáig. A mostani koncerten tematikus blokkokban szerepelnek a dalok és az instrumentális tételek, ezek egy része zeneszerzőkhöz és előadókhoz köthető (pl. Maurice Jarre, Alexandre Desplat és persze Piaf), míg más blokkok egy-egy témát ölelnek fel (pl. Párizs, a fények városa). Mivel a koncert térben és időben nagyon sok műfajt ölel át a filmzenéktől a musicaleken át a sanzonig, ez a színes, mozaikos elrendezés a leghatásosabb, hogy minden terület önállóan is érvényesüljön.
Eddig a filmzenékről volt szó, de mit várhatnak Edith Piaf rajongói a koncerttől?
Az Edith Piaf blokkot szánom a koncert csúcspontjának, és nyilván ezzel adódik a legtöbb munka. A sanzon formátumának sokszínűségét mutatja, hogy Piaf is néha szimfonikusokkal, néha csak egy zenésszel dolgozott a felvételen – nyilván ezen a koncerten az előbbi dalokra koncentrálunk A Piaf dalokat éneklő Élodié Frége-vel közösen találjuk ki, hogy melyik dalok működnének a legjobban ebben a környezetben.
Élodié Frége nemrég járt az A38 hajón – innen jött az ötlet, hogy ő legyen a koncert sztárfellépője?
Nem. Valójában nem is tudtunk Élodié másik fellépéséről, amikor elkezdtük szervezni a Vive la France! koncertet, de szerintem mindenki csak jól jár azzal, ha minél többet láthatjuk vendégül Budapesten. Élodie nemcsak tehetséges, hanem nagyon sokszínű előadó is – meg merem kockáztatni, hogy akik esetleg látták már őt az A38-on, azok ezen egy koncerten egy teljesen másik énekest fognak megismerni.
A koncert visszatérő vendége Nic Raine karmester, valamint Veres Mónika és Gájer Bálint énekesek, akik szintén harmadik éve résztvevői a koncertnek. Milyen velük újra együtt dolgozni?
Niccel először lassan tíz éve találkoztam az El Cid prágai felvételein, de két évvel ezelőttig kellett várnom, hogy lehetőségem legyen filmzenei koncertet készítenem vele. Nic hatalmas zenei gyűjteménnyel rendelkezik, szerintem tíz különböző koncert is kijönne belőlük. Mónika és Bálint először a James Bond 60 koncerten lépett fel velünk, és tavaly is csatlakoztak hozzánk a Filmzene a világ körül során. Mindketten igazi profik, és mentesek a sztárallűröktől, ami kifejezetten jó egy ilyen szuperprodukcióban.
Zajlanak már a próbák?
Míg egy színpadi előadás esetében hetek vagy hónapok állnak rendelkezésre a darab bepróbálására, ezeken a koncerteken az első próbák csak a koncert előtti napon zajlanak. Persze előtte már rengeteg előkészítő munka zajlik, de a produkció ténylegesen csak előtte való nap, a próbateremben áll össze. Külön kihívás, hogy a látványelemeket csak a helyszínen, a koncert előtt tudjuk kipróbálni, így nagyon intenzív a koncertet megelőző néhány nap. Nyilván kényelmes lenne több időt eltölteni ezzel, de a karmester és idén az énekesünk is külföldről érkezik, az előadás egyszeri és megismételhetetlen, úgyhogy csak élnünk kell a lehetőséggel.
Bővebb információ és online jegyvásárlás: www.szabadter.hu