Köztudott, hogy Magyarországon nincs egyszerű dolga annak, aki képregénykészítésre adja a fejét. A könyvesboltoknak nem éri meg magyar alkotók műveit árulni, mert egyszerűen nincs, vagy csak nagyon csekély rá a kereslet. A Magyar Képregény Szövetség azonban erős szakmai bázist és segítséget nyújt amatőr és profi rajzolóknak egyaránt.
A Magyar Képregény Szövetség, egy 2014 óta működő, de hosszabb előzményekre visszanyúló civil társaság, amely nem folytat gazdasági tevékenységet. Céljuk csupán annyi, hogy megismertessék és elismertessék Magyarországon a képregény műfaját.
Mert nem tartozunk azon országok közé, amelyeknek nagy képregény kultúrája lenne.
– mondja Bayer Antal, a szövetség egyik ügyvivője.
Az MKSZ az ismeretterjesztés mellett különböző képregényhez kapcsolódó rendezvényeket is szervez, illetve létrehoztak egy szakmai díjat is. Itthon és külföldön pedig kiállításokat tartanak. Ezen kívül pedig képregénykritikákat is írnak és igyekeznek hírt adni a legújabb megjelent történetekről. Egyik nagy rendezvényük a Képregény fesztivál, a másik pedig a Hungarocomix, amely lényegében egy vásár. A fesztiválra egyébként nemzetközi, minden alkalommal hívnak külföldi rajzolókat, akik az adott ország kulturális intézetének támogatásával tud ellátogatni hozzánk, mivel a szövetségnek nincsen költségvetése. A Hungarocomix viszont csak a magyar alkotóknak szól, ahol amatőr rajzolók is bemutatkozhatnak, illetve árulhatják munkáikat. A kiemelkedő alkotókat pedig Alfabéta-és Korcsmáros Pál-díjjal jutalmazzák. Különböző pályázatokban való részvétel mellett, az MKSZ partnerközvetítéssel is foglalkozik, ami azt jelenti, hogy külső megkeresésre – ha valakinek van egy képregényötlete – , a szövetség szerez hozzá egy rajzolót, vagy különböző szakmai tanácsokat ad.
Alapvetően piacról nehéz beszélni, ami itthon eladható, azok csak az ismert képregények, mint például a Pókember. A hazai képregény azonban igen gyenge lábakon áll, hiszen nem nagyon ismeri és keresi őket a magyar közönség.
– mondja az ügyvivő.
Az MKSZ könyvheti standjánál Székesfehérváron sok magyar képregény megtalálható, de ezeket nem lehet kapni sem könyvesboltokban sem újságárusoknál, mert egyszerűen nem éri meg nekik ilyen kiadványokat tartani. Éppen ezért csak különböző szakmai rendezvényeken lehet ezekhez hozzájutni.
Nem kell azonban nagyon csüggedniük a hazai rajzolóknak, mert Bayer elmondása szerint egye többen dolgoznak külföldre, igaz, nem a saját történeteiket rajzolják meg, hanem megrendelésre dolgoznak, de legalább dolgoznak.
A képregénynek, vagy a képregényes stílusnak egyébként a reklámszakmában van komoly felhasználása, meg persze a videojáték-piacon. A saját képregények mellett ezekből, esetleg tanításból már meg tud élni egy rajzoló itthon.
– mondja Bayer.
Arra a kérdésre, hogy a magyar képregény miért nem népszerű, a szövetség ügyvivője nem tudott pontos választ adni, annyi biztos, hogy más országokban is az a tendencia, hogy az eleve ismert figurákat keresik, amelyek már máshol film, vagy rajzfilm formában is befutottak.
A szuperhősökre egyébként nem igaz az, hogy mindenhol működnek. Nálunk például csak a Batman és Pókember népszerű. Superman képregényt viszont teljesen felesleges árulni, mert az valamiért nem megy. Superman csak az amerikaiaknak érdekes.
– mondja, majd hozzáteszi, hogy talán azért lehet ez, mert a Superman filmek nem voltak annyira sikeresek.
