Etgar Keret (korábbi interjúnk a szerzővel) írásaiban sem szereti a megkötéseket, a konvenciókat, így nem csoda, hogy kollégáinak címzett, szellemes tízparancsolata is legfőképp az egyéni gondolkodásmódra és alkotásra buzdít. Tanácsaiból kiderül, miért fontos, hogy írás közben is az orrunkba túrhassunk. De inkább hallgasd meg az izraeli írót. Vagy ne is hallgass rá. Mindegy, döntsd el, ha túljutott a tizedik ponton, hogy melyiket fogadod meg.
1. Élvezd az írást
Az írók mindig arról panaszkodnak, hogy milyen nehéz folyamat az írás, és hogy milyen sok szenvedéssel jár. Hazudnak. Az emberek nem szeretik bevallani, hogy pénzt keresnek egy olyan tevékenységből, amit valójában élveznek.
Az írással új életeket élhetsz. Sok új életet. Olyan emberekét, akikké sohasem válhattál, mégis abszolút te vagy bennük. Minden egyes alkalommal, amikor leülsz és nekiállsz egy oldalnak, légy hálás a lehetőségért – még ha nem is jársz sikerrel –, hogy még nagyobb teret kaptál az életedhez. Írni jópofa. Menő. Vagány. Ne engedd, hogy bárki az ellenkezőjéről győzködjön.
2. Szeresd a karaktereid
Ahhoz, hogy egy karakter valósnak tűnjön, legalább egy embernek léteznie kell a világon, aki képes szeretni és megérteni ezt a karaktert – akár rossz, akár jó. Az apja és anyja vagy a karaktereidnek. Ha te nem kedveled őket, más sem fogja.
3. Amikor írsz, senkinek sem tartozol semmivel
Ha a valós életben nem tudsz viselkedni, akkor börtönben vagy valamilyen intézményben kötsz ki. Ha a történeted valamelyik szereplője megtetszik, csókold meg. Ha gyűlölöd a történetedben szereplő szőnyeget, égesd porig a nappali közepén. Írásban egyetlen kattintással megsemmisíthetsz egy bolygót vagy kipusztíthatsz egy teljes civilizációt – ettől még egy órával később az emeleteden lakó néni ugyanúgy rád fog köszönni a folyosón.
4. Mindig középről kezdj
A történet kezdete olyan, mint a torta sütőformához tapadt széle. Szükség van rá, de nem igazán ehető.
5. Ne akard előre tudni, hogy végződik a történeted
A kíváncsiság hatalmas erő. Ne engedd el írás közben. Ha egy történeten vagy egy regény fejezetén dolgozol, mindig tartsd kézben a helyzetet és a szereplőid motivációit, de hagyd, hogy a történet fordulatai téged is meglepjenek.
6. Semmit se azért írj, mert az „így szokott lenni”
Bekezdések, idézőjelek, szereplők, akiket még mindig ugyanúgy hívnak, pedig már lapoztál: ezek mind olyan szabályok, amelyek a szolgálatodra vannak. Ha nem működnek, felejtsd el őket. Az, hogy egy szabály minden valaha a kezedbe vett könyvben felbukkant, még nem jelenti azt, hogy a te könyvedben is szerepelnie kell.
7. Írj a saját stílusodban
Ha úgy akarsz írni, mint Nabokov, akkor egy ember (történetesen maga Nabokov) biztosan lesz, aki jobban csinálja nálad. De ha a saját stílusod követed, akkor tuti, hogy senki sem fog legyőzni a saját pályádon.
8. Győződj meg róla, hogy egyedül vagy, amikor írsz
Lehet, hogy a kávéházak romantikusnak tűnnek, de ha ott írsz, elkezdesz viselkedni, igazodni a többiekhez – még ha nem is veszed észre. Ha viszont egyedül vagy, akkor akár magadban is beszélhetsz, vagy turkálhatsz az orrodban. Az írás pedig lehet orrturkálós elfoglaltság, és ha emberek vesznek körbe, akkor a szöveged is mesterkéltebb lesz.
9. Engedd, hogy olyanok bátorítsanak, akik szeretik a munkáid
A többiekkel meg ne is foglalkozz. Bármit is csinálsz, nekik úgysem fog tetszeni. Ne törődj velük. Annyi író van a világon. Ha kitartóan keresnek, úgyis találnak egy szerzőt, aki megfelel az elvárásaiknak.
10. Hallgasd végig mások véleményét, de soha ne figyelj rájuk (kivéve rám)
Az írás a világ legprivátabb területe. Ahogy senki sem képes megtanítani arra, hogyan szeresd meg a kávét, úgy senki sem képes megtanítani arra, hogyan írj. Ha valaki jól hangzó és helyesnek tűnő tanácsot ad, használd. Ha valaki jól hangzó, de rossznak tűnő tanácsot ad, egy másodpercet se vesztegess rá. Lehet, hogy másnak hasznos lehet, de neked nem.
(Etgar Keret tíz szabálya angolul a Rookie magazin online felületén jelent meg.)
