Karsai György írását a színház.hu portál közölte. Az egyetemi tanár Béres Attila “elszomorítóan szánalmas érveléséről” beszél, amivel a rendező elmagyarázta, miért is vesz részt a szombathelyi Weöres Sándor Színház az idei POSZT versenyprogramjában, annak ellenére, hogy – idézbe Bérest – „…amit a Jutkával csináltak, az szörnyű, rettenetes, megengedhetetlen.”
Később Vidnyánszkyék „teljes pályás letámadásáról” értekezik, aminek fontos területe a művészeti felsőoktatás színházi szakágának elfoglalása is.
Így lett Vidnyánszky Attila – mindenféle tudományos teljesítmény és az előírt idejű oktatási tapasztalat nélkül, a céljaira kiszemelt intézmény SZMSZ-ének átírásával – a Kaposvári Egyetemen előbb címzetes egyetemi tanár (2011), egyúttal a kedvéért létrehozott pozíció, a Színházi Intézet vezetője – hogy e pozíciójában milyen pusztítást végzett (Csáki Judit, Jászay Tamás, Mohácsi János kirúgása, a képzés pedagógiai és jogi szempontból igencsak aggályos átalakítása, stb.) nem jelen írás tárgya, majd két évvel később ugyanitt művészeti rektorhelyettes
– írja Karsai.
Az egyetemi tanár fölidézi: Csáki Judit váratlan akadályoztatása miatt tavaly lemondott a zsűritagságról, így került Karsai a tavalyi zsűribe mint a kritikus-szavazás második helyezettje.
Ezek után mi sem volt természetesebb, hogy – mivel Csáki Judit jelezte, idén részt tud venni az idei POSZT-on – a Kritikusok Céhe megismételte tavalyi jelölését a versenyprogram zsűrijébe. Ezt a jelölést terjesztette a tulajdonosok elé az MSZT. Mint arról a Színikritikusok Céhe utólag értesült, a tulajdonosi tárgyaláson az MTT minden indoklás nélkül visszautasította Csáki zsűritagságát; helyette (?) az MSZT-vel közös (?!) jelöltként Zsigmond Andrea kritikust jelölték a zsűribe (aki később – éppen a Kritikus Céhhel kapcsolatos méltatlan eljárás miatt – visszalépett). Vidnyánszkyék ezzel olyan helyzetet teremtettek, amelyben a Kritikusok Céhének sok tagja úgy döntött, nincs más választása, mint a POSZT bojkottja: az az arrogancia, amelynek jegyében a párbeszéd kizárásával és mindenfajta érvelés nélkül levegőnek néztek egy szakmai szervezetet, s fittyet hányva a korábbi évek gyakorlatára, hatalmi szóval kizártak egy Vidnyánszknak nem tetsző kritikust, majd a Kritikus Céh érveket kérő levelére előbb nem reagáltak, majd egy semmitmondó, háromsoros levélben „válaszoltak” („… a zsűri tagjaira vonatkozó javaslatokat is a két szakmai tulajdonos gyűjti össze, a javaslatokat összegzi, majd közösen dönt arról, hogy végül kiket kér fel zsűritagnak”, egyszerűen nem hagyott választást a Kritikus Céh számára.
A Színházi Kritikusok Céhe ezek után természetesen kilépett a MSZT-ből, teszi hozzá.
Itt nem Csáki Judit személye, hanem a vele történtekben lelepleződött, cinikus és arrogáns hatalomgyakorlás az, amit nem lehetett szó nélkül hagyni
– írja Karsai György, aki amúgy az oldalak emlegetése helyett a párbeszéd híve. A terjedelmes, részletes kronológiát adó és hivatkozásokkal kiegészített értekezést itt olvashatjátok.
Megszólalt Csimadia Tibor rendező, a Magyar Sznházi Társaság elnöke is, ő a Magyar Narancsban.
Arról, mi történt azon a megbeszélésen, amelyen kiderült, hogy Csáki Judit nem lesz tagja a POSZT zsűrijének, Csizmadia Tibor elmondta, nem egy megbeszélésről van szó. “Március 16-án azért hívtuk meg a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) képviselőjét, hogy sok minden más mellett a zsűri személyi kérdéseiről is döntsünk. Ezen a megbeszélésen az MTT részéről Szabó Ágnes (a Gózon Gyula Kamaraszínház igazgatója, az idei évtől a POSZT OFF-programjának egyik felelőse – K. B.) jelent meg, akinek még nem volt jogosítványa arra, hogy az MTT álláspontját képviselje. Amikor mi elé tártuk a jelöltjeinket – akiket a tagszervezeteink javasoltak –, azt mondta, ezt meg kell beszélnie az ő elnökségével. Láttuk azt a listát is, amit ő hozott, és szóvá tettünk néhány nevet, amelyek nem tetszettek nekünk róla. Elvitte a listákat, tárgyalt az MTT elnökségével, majd március végén kaptunk egy névsort arról, hogy szerintük mi legyen a zsűri összetétele. Ekkor elkövettük azt a hibát, hogy amikor Csáki Judit felhívta Vajda Mártát (a Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkárát – K. B.) azzal, hogy úgy tudja, nincs benne a zsűriben, Márta ezt kész tényként közölte vele, mintha az elnökség már feldolgozta volna. Az utána indult polémia egy nem végleges döntést turbózott fel. Ugyanakkor tény, hogy mivel a listán volt egy kritikus (Zsigmond Andrea, aki azóta visszalépett), azt hittük, ha korábbi évek gyakorlatát követve kiesik néhány név, az nem kavar ekkora vihart” – nyilatkozta Csizmadia, aki arról is beszélt, érzékelhető volt egy ellenállás, ami körülvette Csáki személyét, de az alapelv az volt, hogy nem a személyekről kell vitatkozniuk, hanem tudomásul kell venniük ezt a delegálási módszert, és a POSZT megosztott tulajdonosi szerkezete miatt figyelembe kell venniük bizonyos paritásos elveket. Csáki mellett még két személy volt, akit “feláldoztak”, hogy mindenki számára elfogadható legyen a lista
nyilatkozta a rendező.
