A Csók István életművét bemutató „A derűs élet festője” című kiállításhoz kapcsolódva szervezett kerekasztal-beszélgetést az Örökség Kultúrpolitikai Intézet a Várkert Bazárban április 8-án.
A résztvevők érdekességeket tudhattak meg a 150 évvel ezelőtt született festő élethosszig tartó útkereséséről, valamint az alkotó sokrétű művészetéről.
Napfürdő, 1938, Olaj, vászon, 92×112 cm
Állandó kettősség jellemezte Csókot, megfelelési kényszere és kitörni vágyása között sokat őrlődött. Ez a folyamatos vívódás pedig még érdekesebbé teszi művészetét
– fejtette ki Jurecskó László azzal kapcsolatban, hogy Csók törekedett a sikerességre, ezért igyekezett ugyan trendkövető maradni, de néha-néha mégis vállalt kockázatot.
A kerekasztal-beszélgetésből egy szentimentális, életszerető, folyton változó festő képe rajzolódott ki.
Ő az egyik legvidámabb, leginkább élettel teli és sokszínű festőnk. Nagyon jól mutatnának a képei bármelyikünk nappalijának falán!
A lidón. Nőalakjai kapcsán sokan a magyar Renoirnak nevezik Csókot. Ez a képe 1,8 millió forintért szerepelt aukción
– emelte ki Gärtner Petra, a kiállítás kurátora.
Csók István életéről és művészetéről Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója, Gärtner Petra művészettörténész, a tárlat kurátora és Jurecskó László művészettörténész, a MissionArt Galéria alapító társtulajdonosa beszélgetett.
„A derűs élet festője” című kiállításhoz kapcsolódva szervezett kerekasztal-beszélgetést az Örökség Kultúrpolitikai Intézet
