A festő, akinek jól mutatnának a képei bármelyikünk nappalijának a falán

csok-tavasz

A Csók István életművét bemutató „A derűs élet festője” című kiállításhoz kapcsolódva szervezett kerekasztal-beszélgetést az Örökség Kultúrpolitikai Intézet a Várkert Bazárban április 8-án.

A résztvevők érdekességeket tudhattak meg a 150 évvel ezelőtt született festő élethosszig tartó útkereséséről, valamint az alkotó sokrétű művészetéről.

csok_istvan-napfurdo

Napfürdő, 1938, Olaj, vászon, 92×112 cm

Állandó kettősség jellemezte Csókot, megfelelési kényszere és kitörni vágyása között sokat őrlődött. Ez a folyamatos vívódás pedig még érdekesebbé teszi művészetét

– fejtette ki Jurecskó László azzal kapcsolatban, hogy Csók törekedett a sikerességre, ezért igyekezett ugyan trendkövető maradni, de néha-néha mégis vállalt kockázatot.

A kerekasztal-beszélgetésből egy szentimentális, életszerető, folyton változó festő képe rajzolódott ki.

Ő az egyik legvidámabb, leginkább élettel teli és sokszínű festőnk. Nagyon jól mutatnának a képei bármelyikünk nappalijának falán!

csok_istvan-a_lidon-11_123

A lidón. Nőalakjai kapcsán sokan a magyar Renoirnak nevezik Csókot. Ez a képe 1,8 millió forintért szerepelt aukción

– emelte ki Gärtner Petra, a kiállítás kurátora.

Csók István életéről és művészetéről Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója, Gärtner Petra művészettörténész, a tárlat kurátora és Jurecskó László művészettörténész, a MissionArt Galéria alapító társtulajdonosa beszélgetett.

unnamed

„A derűs élet festője” című kiállításhoz kapcsolódva szervezett kerekasztal-beszélgetést az Örökség Kultúrpolitikai Intézet



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!