+ Képzőművészet

Bohém drogmámor

ópium

Egy szerelmi viszony, ami szakmailag is gyümölcsöző volt, ópiumos esték és transzformálódó nőalakok. A híres művész pár elfeledett tagja most újra előtérbe került.

A kánonból kiesett művészek rettentő fontosak a művészettörténet szempontjából.

– mondja Gellér Katalin művészettörténész, a Sassy Attiláról szóló Ópium-álmok című kötet szerzője a könyv bemutatóján a Kieselbach Galériában.

Sassy Attila festő, grafikus 1880-ban született, pont akkor, amikor későbbi szeretője Kaffka Margit. Sassy művészetére nagy hatást gyakorolt Párizs, ahol élt egy darabig, de a szellemi kezdőtőkéjét még Magyarországon szerezte meg. Fontos állomás volt neki Kaffka Margit köre, ahova művészek, írók és újságírók jártak. A társaság légkörét a szimbolizmus és a dekadencia hatása határozta meg. Kaffka Margit ekkor ugyan már házasságban élt, de viharos szerelmi kapcsolat alakult ki közte és Sassy között. Azonban nem csak magánéletük fonódott össze, hanem szakmai sikereik is. 1906-ban jelent meg Kaffka A gondolkodók és egyéb elbeszélések című kötete, amit Sassy illusztrált.

 Fantasztikus, vastagon húzott igazi szecessziós vonalakkal írta körül a verseket, amely nagy hatást gyakorolt a korra és Sassy Attilát ezek az illusztrációk a kortárs szecessziós grafikus nemzedék egyik elismert tagjává tették.

– mondja Gellér a művész első sikereiről, aki nem sokkal ezután Párizsba ment.

 Itt bontakozott ki körülötte az a bohémia, ami egész életét jellemezte. Sassy Attila egy életművész volt.

– jegyzi meg a művészettörténész.

ópium

A következő nagy siker 1909-re tehető, amikor megjelent Sassy fő műve, az Ópium-álmok. Érdekesség, hogy Csáth Géza ópiumról szóló írása és Sassy albuma pár hónap különbséggel jelent meg. Akkoriban mindenkit az érdekelt, hogy ki hatott kire és, hogy ópium használók voltak-e.

Csáth Gézától tudjuk, hogy 1910-ben kezdte el rendszeresen és tudatosan használni az ópiumot, tehát a korábbi művek még nem a szer hatása alatt születtek.

– tájékoztat Gellér.

Akkoriban az egész író illetve művésztársadalom ópiumhasználó volt, ami nyilván ártott az egészségnek, de a művészetnek csak a javát szolgálta.

A kitágult tudat ezeken a rajzokon fantasztikusan jelenik meg. Sassy kitalált egy nyelvet, amelynek segítségével el tudta mondani azt az érzést, amit az ópium kiváltott belőle. Sassynál a nőalakok azok, amelyek igazán az ópium metaforái. Ezek az alakok olyanok, mint a vízcseppek, mintha úsznának.

– részletezi a szakértő.

Sassy a nyolcak nemzedékéhez tartozott, a keresőkhöz, aki azonnal befogadta az új dolgokat. A háború aztán elmosta a szecessziót és a kezdődő avantgárd törekvéseket és elkezdődött egy új korszak, ami Sassy Attilánál az art deco volt, ami tömören fogalmazva tulajdonképpen a szecessziónak egy geometrizált változata.

10984213_906703666047337_7843664913308995021_n

A Kieselbach Galéria által kiadott kötet borítóján is egy art deco kép van A nő fotelben, ami egyébként Kieselbach Tamás gyűjteményének része.

A képen lévő vörös szőnyeg a legérdekesebb számomra. Olyan erőt és dinamizmust ad a képnek, ami eléggé szokatlan Sassy Attila életművében.

– mondja a festményt nézegetve Gellér, aki szerint ezzel a képpel annak idején Sassy egyedi art deco alkotást hozott létre.

Abszolút méltó és intenzív látvány a borítón.

– összegzi Kieselbach Anita a galéria vezetője és a kötet tervezője.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top