+ Tudomány

Ismeretlen kultúra nyomaira bukkantak

ismeretlen kultúra

A helyszín szinte teljesen érintetlen. A régészek nem árulták el a pontos helyet, tartva a fosztogatók pusztításától. A kőből készült ünnepi ülőhelyek, kígyókat, keselyűket ábrázoló állatmintákkal díszített edények és szobortöredékek között az egyik legkiemelkedőbb lelet egy szoborfej, amely egy félig ember, félig jaguár misztikus élőlényt ábrázol.

A hondurasi La Mosquitia régió őserdejében talált több mint 3000 éves különleges leletek, egyszerűen kiállnak a földből – írta a National Geographic című magazin. A szakemberek a protokoll szerint egyelőre nem mozdítják el helyükről a tárgyakat és megmaradt emlékeket.

A helyszín szinte teljesen érintetlen. A régészek nem árulták el a pontos helyet, tartva a fosztogatók pusztításától. A kőből készült ünnepi ülőhelyek, kígyókat, keselyűket ábrázoló állatmintákkal díszített edények és szobortöredékek között az egyik legkiemelkedőbb lelet egy szoborfej, amely egy félig ember, félig jaguár misztikus élőlényt ábrázol.

Christopher Fishernek, az amerikai Coloradói Egyetem régészének becslése szerint a tárgyak az időszámítás előtti 1000-1400 körüli időkből származnak. Ellentétben az egykor szintén ebben a régióban élt majákkal, erről a kultúráról semmit sem tudnak a szakértők.

Hondurasban évszázadok óta mesélik generációról generációra a fehér városról, azaz a majomisten városáról szóló legendát, amely Hernán Cortés hódítóig nyúlik vissza, aki hatalmas gazdagságot sejtett ott.

A település konkrét nyomaira először 2012-ben bukkantak légi felvételek segítségével. A Houstoni Egyetem kutatói kisrepülővel repültek végig a La Mosquitia régió felett, lézersugarakkal pásztázva végig a talajt. A visszaverődött sugarak alapján készítették el a terület felszíni szerkezetének képét. A szakértők egyenes és derékszögű struktúrák után kutattak, amelyek csak emberi kéztől származhatnak.

Az expedíció után a tudósok abból indulnak ki, hogy nemcsak egyetlen városra, hanem egy egész elsüllyedt civilizáció maradványaira bukkantak. Nikolai Grube német Amerika-kutató azonban óva int messzemenő következtetések levonásától.

Kultúráról onnantól lehet beszélni, ha több falu hálózatát fedezik fel. A fehér város név is félrevezető, hiszen inkább faluról van szó. Ez biztosan nem a fehér város, inkább egy nagyobb egykori település fontos régészeti lelete, amely feltehetően egy társadalmi vezető székhelye lehetett

– mondta Grube.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top