nemsokára elvisz a vasalbertorrú bába

Január 30-án a FUGA Budapesti Építészeti Központ egy abszolút rendhagyó irodalmi eseménynek biztosított helyszínt. Szalóczi Géza költő első verseskötetének megjelenése csupa meglepetést tartogatott az érdeklődők számára. (Menyhárt Dóra helyszíni tudósítása)

Rögtön helyesbítéssel kezdem. Nem vers, hanem VERCS. Íme a kézzel fogható bizonyíték: igenis lehet még új a nap alatt! Az újító pedig nem más, mint az egri (egerszalóki) illetőségű Szalóczi Géza jogász. Mi is valójában a vercs?

A Ráday könyvesház gondozásában 2014-ben megjelent kötethez Orbán György előszavában található a pontos definíció. Mint új versforma, a vercsek szerkezeti felépítése magyarázatra szorul:

„A vercs a szavak furcsa összevonása. Új szavak keletkeznek, amitől az érthetőség határán billeg minden sor. Majdnem értjük.”

Orbán György és Pálfi Anna (fotó: menyhárt Dóra)

Egy rendhagyó irodalmi est sok mindenre ad lehetőséget, így hamarosan betűk, mondatok és mindenféle versképletek kerültek ki a falra az aranymetszéstől a Fibonacci-számokig. Orbán György remekül magyarázza, illusztrálja, mivel is állunk szemben.

Aki nem volt jelen az első bemutatkozásnál, annak sem szegném a kedvét. A kötet kedvező áron elérhető (a számok itt is beszédes jelentéstartammal bírnak), és az első részben mindenki megismerkedhet a vercstannal.

„Szalóczi Géza viszonylag egységes szövegképzésre képes. Míg másnál fennállna a veszély, hogy az új versforma előbb-utóbb manírba kerülhet, Gézánál szerencsére nem ez a helyzet.” (Orbán György)

Szalóczi Géza sikere abban rejlik, hogy kénytelenek vagyunk koncentrálni. A költő olyasmire kényszeríti a kultúrafogyasztó közönséget, amire már régen nem volt példa. Mivel a verseit elsőre nehéz megérteni, muszáj az egésznek újra meg újra nekifutni. Az eredmény pedig lenyűgöző. A vercset olvassuk, szétbontjuk, értelmezzük. Most bizony az olvasónak is dolgoznia kell. Nem rágják meg előttünk a falatot. Munkánk azonban eredményes lesz. Minden újraolvasott sorral egyre mélyebbre jutunk az értelmezések koncentrikus körén át a költő világába.

VANETIRAMISU AZ ÉLETUTÁN

odakészítvemás jutalomfalat
vagycsak kuncsorgokott csalódottkutyán
mert hiábatepertem lélekszakadt
azért nemsemmi amonnanidáig
úgy hogy egyrecsak javult arészid
azindulóaz érkezésre vágyik
és kiskanálnyi jóra csak az érkező.”

A kötetről tudnunk kell, hogy nem a szokott módon került a könyvespolcra. Maga a szerző ugyanis nem tervezte, hogy kiadja vercseit. A kiadvány meglepetés volt. Szalóczi Géza 60. születésnapja alkalmából felesége Nádasi Erika, és barátai összefogtak és életre keltették a művet. Tizenegy tematikus részre osztották és rendezték el a verseket.

Szalóczi Géza több hivatalos elismerésben is részesült már. Még pécsi egyetemi tanulmányai alatt a kötet illusztrátorával, Papp Kása Károllyal az 1980-as amatőr filmszemlén első világháborús képeslapokból forgatott animációs filmjükkel első díjat nyertek. 2014-ben pedig elnyerte a Vilmos-díjat, a Színházi Dramaturgok Céhének a legjobb új magyar drámájáért, a Majakovszki című művéért.

Az est különleges vendége Pálfi Anna, a Csillagszálló Kulturális Utcalap főszerkesztője volt, aki szerkesztő társával, Hradeczky Mónikával együtt azonnal beleszeretett Szalóczi Géza nem mindennapi verseibe.[A Csillagszálló legutóbbi számába itt pillantottunk bele.] A vercseket legelőször ebben a lapban publikálta. Pálfi Anna véleménye szerint Szalóczi Géza versei azért szerethetőek, mert alattomosak. Tele vannak szatírával, gunyorossággal, és a világot is így mutatják be. A versekben látszólag egyszerű dolgok jelennek meg, ugyanakkor a költő lét alapvető kérdéseit boncolgatja „tyúkba csomagolva”.

 HALESZTYÚKOD MINTAHOGY NEKEMLETT

három mindegyik kvázibarátom
sifonbanlaknak akutyamellett
teháthalesztyúkod aztajánlom
ácsolj létrát jegenyenyárból
azácsolás magais örömelem
slátvaahogy megyföl magától
afelhőkközé egyröpképtelen
szárnyas megyenfölfelé helyetted
lennél felhőakár vagy tyúk vagy létra
beszari ácsvagyaföldön ezlett
verdesspárat akaroddal néha.

Hol kezdődik és végződik a komolytalanság? A határon egyensúlyozó vercs ars poetica is lehetne:

 NE KRITIZÉLJ, NE PAMPOGJ, NE LÁZINCS

magyarul szólj nem giccs hanem álkincs
és beszéltesd ha már így adódott
ne a nácit nézd hanem a grófot
és jó egri légy vagy nemsokára
elvisz a vasalbertorrú bába.

A közönségkérdések blokkja már-már szatírába fulladt. Többen kérdeztek a háziállatokról, akik szellemesen megszemélyesítve jelennek meg a költő több vercsében. A költő saját bevallása szerint azért is ír ennyit a nyulakról, tyúkokról, hogy valahogy elégtételt vegyen értük. (A közönség vegetáriánus tagja felhördülnek a nyúlmészárlások említésekor).

A kötet témái Egerszalók dombjaitól az élettelen tárgyakon át a szomszédok és háziállatok körén keresztül vezetik az olvasót. A könyv különleges olvasmányélményt nyújt. Oldalanként két vers könnyedén, szellősen. Pont megfelelő terjedelmű ahhoz, hogy elvihessük sétálni a parkba vagy a kertbe.

Az est lezárásaként a lelkes közönség a költő által Egerből hozott fantasztikus borokból és Nádasi Erika színésznő isteni sajtos süteményeiből is ízelítőt kaphatott. Azt hiszem, ez méltó befejezése volt a január végi napnak.

Szalóczi Géza: Acsendről nemlehet. 2014. Ráday Könyvesház