Nem tudjuk, mi történik, de valahogy úgy alakult, hogy az elmúlt egy-két hónapban szokatlanul sok párkapcsolatról szóló film került a mozikba, olyan címekkel, mint Spanyol affér, Zűrös olasz esküvő, vagy a Válás francia módra.
Kíváncsiak lettünk, hogyan nyúlnak az egyes népek a kimeríthetetlen témához, és megnéztük a multikulti romkomokat egyesével, mint Librarius-csajok. (A Válás francia módra című film kritikája itt található.) Azt gondoltam, rám maradt a legunalmasabbnak ígérkező mozi, a Spanyol affér című. A port.hu hetes indexe még szódával elmegy-kategóriába sorolja a filmet, az imdb 6,6-os pontszáma azonban nem kecsegtetett túl sok jóval; ráadásul spanyolul sem tudok.
https://www.youtube.com/watch?v=T_U3F97yCGU
Rafael egy sevillai férfi, aki sosem hagyta el az andalúz tartományt. Egyik este mulatozás közben baszk vicceket mesél egy társaságának, mit sem sejtve arról, hogy egy baszk nő, Amaia is hallja őket, akit mélységesen megbánt a férfi gúnyolódása. Az este végére azonban beindul a kémia, és együtt távoznak Rafael lakására. Másnap Amaia visszautazik (kiszökik a hapsi ágyából) északra, ahol azzal szembesül, hogy régóta tervezett esküvője meghiúsul. Rafael úgy ébred fel álmából, hogy máris beleszeretett a lányba és elhatározza, hogy Amaia után megy. El is indul Baszkföldre, ahol Amaiat váratlanul meglátogatja az apja, aki előtt a lány titkolni tervezi a meghiúsult esküvőjét. Amaia kitalálja, hogy eljátszatja Rafaellel a baszk vőlegényt.
A komikum forrása a baszk és az andalúz kultúra alapvető különbségeiből fakad. Az andalúzok a baszkok szemében hajzselés, műmájer, naplopó népség; az andalúzok szemében a baszkok (függetlenedési ambícióik miatt) leginkább félelmetes terroristák, kemény vademberek.
Baszkföld Spanyolország önálló autonóm közössége az ország északi részén. Az utolsó hírek Baszkföld függetlenedéséről (Katalónia függetlenségi törekvéseihez hasonlóan) nem kecsegtettek túl sok jóval. A függetlenségért küzdő legszélsőségesebb szervezet, az ETA 1959-ben alakult Spanyolországban a Franco-diktatúrával szembehelyezkedő ellenállási mozgalomként. A csoport azonban a demokrácia 1975-ös helyreállítása után sem hagyott fel a Baszkföld függetlenségéért vívott harccal. Az elemzők szerint a mozgalom megszűnésének háttérben az ETA katonai meggyengülése áll: a francia és a spanyol rendőrség összehangolt fellépése révén ugyanis a legtöbb vezetőt elfogták, és hosszú évekre rács mögé dugták.
2015.01.12-én több ezren vonultak Bilbao utcáira, hogy az ETA egykori tagjainak helyi börtönökbe történő áthelyezéséért tüntessenek – adta hírül a spanyol La Vanguardia című napilap. A szélsőséges mozgalom hívei jelenleg ugyanis a világ különböző fogdáiban töltik büntetésüket. A teljes izoláció érdekében a foglyok Spanyolország mellett például Portugália, Franciaország, az Egyesült Királyság és Mexikó büntetőintézeteiben raboskodnak. Az összesen 856 ember haláláért felelős szakadár szervezet 2011-ben „állandó tűzszünetet” hirdetett, amelyet már több hasonló, be nem tartott ígéret előzött meg.
Ezt a különösen szélsőséges helyzetet kell minimálisan ismernünk ahhoz, hogy a Spanyol affér című romantikus vígjátékban többet is lássunk, mint egy kissé bugyuta, klisés, egyszernézős filmecskét. A film Spanyolországban komoly kasszasiker volt, más országokban (és itthon is) elmaradt a talán jogtalanul várt siker, hiszen kijelenthető, hogy a film elsősorban a spanyoloknak, a baszkoknak, a baszk-spanyol konfliktust saját bőrükön érzőknek készült. Próbáltam valamiféle párhuzamot vonni, a baszkokat próbáltam mondjuk a székelyekhez hasonlítani, a spanyolokat a románokhoz, és bár az analógia sokáig nem igazán tartható, mégis segíthet kissé megérteni az alapszituációt így látatlanban.
Rafa meglehetősen bugyután játssza a tökös, laza, mégis lázadó baszk srácot, meg sem tud szólalni baszkul, a film közepére mégis egy ETA-megmozdulás élharcosává válik. Az apa bár kezdetben nem szimpatizál lánya idézőjeles vőlegényével, mégis egyre inkább megszereti és elfogadja a fiút, főleg amíg ki nem derül, hogy nem is baszk. Rafának sikerül egy kamuanyukát is találnia baszkföldön, a kamuanyuka beleszeret a baszk lány apukájába, az apuka sürgeti az esküvőt, egyre jobban szorul a hurok a kamupár nyaka körül, szóval klasszikusan görcsösre bonyolódik minden és mindenki.
Bár a mögöttem ülő sor már a film elején nagyon hangosan, nagyon intenzíven hahotázott a számomra sok esetben inkább csak középkategóriás poénokon, végül fintorgás helyett néha már én is felnevettem egy-egy jeleneten. A rengeteg nyelvi poént egyébként is nehéz lehetett feliratban visszaadni a nézőknek, így tényleg nem kételkedem, hogy egy spanyol vagy egy baszk nézőnek klasszisokkal jobb élményt nyújtott a film, mint egy mit sem sejtő kelet-európainak.
Amit viszont igazán bántam, hogy a nagy kulturális különbségekre játszva a rendező szinte elfeledkezett arról, hogy a romantikus történetbe bizony romantika is kell. Rafa halálosan szerelmesen indul el Baszkföldre Amaiaért, viszont amikor Baszkföldön van és vőlegényt kell játszania, egy pillanatig se mutat őszinte érdeklődést a lányka iránt. Rafa nem is lesz sokkal szimpatikusabb a játék közben, nem következik be egy nagy pálfordulás, melyben Rafa a nyálas andalúz szerencsétlenből, kemény, rebellis baszk férfi lesz, Amaia mégis belehabarodik a fiúba. Ez persze lehet egy rosszul felépített narratíva, de ami még szomorúbb, hogy valahogy a kémia sem működött a két szerelmes között. Nem mondhatnám, hogy szurkoltam a happy-endért.
Létezik az a kategória, hogy egyszernézős. Nem lesz a kedvenc filmem a Spanyol affér, nem valószínű, hogy kikerül az egyszernézős halmazból, de azt se mondanám, hogy agyatlan romkomot láttam. Ha mást nem, annyit biztosan elért a film (még ha kissé magasztosan hangzik is), hogy közelebb kerültem a baszk kultúrához, sőt a bakancslistámra került a Baszkföldre utazás is.
