Első ízben sikerült svájci és holland tudósoknak a sötét anyag létére utaló jeleket regisztrálni, a nemzetközi kutatócsoport eredményeit a Physical Review Letters című folyóirat jövő heti számában teszi közzé.
A sötét anyag, amely a világegyetem tömegének 23 százalékát adja, olyan anyagfajta, amely közvetlenül nem figyelhető meg csillagászati módszerekkel, jelenlétére csupán a látható anyagra és a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni.
A Lausanne-i Műszaki Egyetem részecskefizikai és kozmológiai laboratóriumának kutatói és a Leideni Egyetem tudósai az Európai Űrügynökség röntgencsillagászati műholdja, az XMM-Newton adatait elemezték. Felfedezték a Perseus-halmaz és az Androméda-galaxis által kibocsátott röntgensugárzás spektrumában a gyenge atípusos fotonkibocsátást. A svájci és holland kutatók úgy vélik, hogy az észlelt anomáliát a sötét anyag részecskéinek a bomlása eredményezi, ráadásul a jelek azokban a régióból érkeztek, ahol elméletileg a legnagyobb a sötét anyag koncentrációja.
Hogy ellenőrizzék koncepciójukat, a Tejútrendszerből származó adatokat is elemezték. Megtalálták ugyanazokat a jeleket olyan régiókban, amelyekben a sötét anyagnak kell összpontosulnia, hogy „forgásban tartsa” galaxisunkat.
„Úgy tűnik, hogy a sötét anyag részecskéinek bomlását fedeztük fel, ez új korszakot nyithat a csillagászatban” – hangsúlyozta az EPFL professzora, Oleg Ruchayskiy. Mint Alexey Boyarsky, a Leideni Egyetem professzora hozzátette, a sötét anyag mindenütt jelen van, bár nehéz észlelni. Amennyiben felfedezésük bizonyítást nyer, ez elvezethet egy speciális, a sötét anyag vadászatára tervezett teleszkóp kifejlesztéséhez.
