Azon morfondírozom, egyfajta belterjes skandináv betegség-e, hogy amúgy normálisnak látszó emberek minden átmenet nélkül krimiket kezdenek írni. Egymástól kapják-e ezt a vírust?
A címadást egyik kedvenc dán vígjátékom, a Nézz balra, ott egy svéd! / Se til venstre, der er en svensker inspirálta, azonban a svéd szerzőpáros, Hakan Axlander Sundquist és Jerker Eriksson thriller könyvsorozata, a Victoria Bergman-trilógia kicsit sem vidám, kifejezetten melankolikus és nyomasztó. Az első két kötet, a Bomlás és az Éhség megjelent már magyar fordításban is. A napokban a Libri Kiadó bulit szervezett a világ körül turnézó szerzőkkel a Gozsdu udvar-beli Spíler Shanghai sötét hangulatú pincéjében.
Azon morfondírozom, egyfajta belterjes skandináv betegség-e, hogy amúgy normálisnak látszó emberek minden átmenet nélkül krimiket kezdenek írni. Egymástól kapják-e ezt a vírust? Bárhogy van, nekem betalált a stílus: hideg, mégsem rideg, lassú, de nem vontatott, átlengi az északi népek bája, a szörnyűségek ellenére sem hagyjuk abba az olvasást, pláne, hogy nagyon izgalmas. Stieg Larsson Millennium-trilógiája, élén a Tetovált lánnyal már megfertőzött. Most jön a Bomlás. A riporter, Winkler Róbert kérdésére, miszerint Larsson befolyásolta-e őket, Hakan azt válaszolta viccesen, hogy nem, hiszen egyszerre írták regényüket, de persze elismerik, nagysága előtt egy kampóval tisztelegnek könyvükben. Annyiban pedig mindenképp példaképük, hogy bizonyította, egy svéd krimiíróból is lehet világsztár. Ha már punk együttesük, az I Love You Baby nem hozta meg számukra az áhított rocksztárságot. (Ilyen névvel még Youtube-on sem lehet érvényesülni annyi találat között.) Azért külsejük a rockhoz illően polgárpukkasztó: Hakan kopott barna kalapot visel és feketére festi körmeit, Jerker pedig szimplán endékás turistának néz ki. Elmondták, nem gondolták volna, hogy íróként végzik, az ötlet egyik koncertturnéjukon jött, a hosszú és unalmas vonatúton. Mindketten nehéz időszakot éltek, depresszióval küzdöttek, frusztráltak voltak, az írást terápiának szánták kríziseik feldolgozásához, és most sokkal jobban érzik magukat.
A történet középpontjában nehéz sorsú, társadalmilag elnyomott nők állnak. A szerzők célja megváltoztatni a svéd sztereotípiát az általános jólétről és a rózsaszín világról. Jerker ennek kapcsán elmesélte, börtönkönyvtárosként tudja, a nőknek mindig nehezebb dolguk volt. Még a szakmájában is: kezdetben a könyvtárosi munkát csak férfiak végezhették, jó pénzért, később jöttek a nők, akik miatt le is ment a magas fizetés. Megjegyezte, nehéz úgy írni bűntudatról, szégyenről, szégyenteljes eseményekről, hogy szórakoztató is legyen közben. Beszéltek a közös munkáról: erősségük, hogy van, amiben egyikük jó, van, amiben a másik, és van, hogy átírják egymás szövegét, már nem is tudják, melyik részt, ki írta – a végére egy harmadik író született, ő Erik Axl Sund, írói álnevük, ami egyetlen név, de valójában a két szerzőt takarja.
Borzongás felsőfokon, csak haladóknak ajánlom. Légy óvatos, nézz balra, jobbra, a hátad mögé – a gyilkosok köztünk járnak!
