November 20-án mutatják be Magyarországon Az éhezők viadala harmadik részét A kiválasztott – 1. rész címmel. Suzanne Collins regénytrilógiájának utolsó részét a filmesek kettészedték, így az utolsó film egy év múlva, 2015 novemberében érkezik majd a mozikba. Az éhezők viadalának első kötete 2008-ban jelent meg, a hatalmas siker után nem csoda, hogy a magyar fordítás meglehetősen gyorsan, egy évvel később érkezett a hazai könyvesboltok polcaira.
Túlzás nélkül hatalmas várakozás előzi meg a filmet és a hagyományosan neccesnek számító második rész sem okozott csalódást a rajongóknak. A várakozást az is fokozza, hogy a forgatás közben hunyt el Philip Seymour Hoffman, akinek hátramaradt jeleneteit digitális trükkök segítségével pótolták ki a készítők.
Most a Wall Street Journalon megjelent egy cikk, amelyben a sorozat történetének gyökereit keresi az európai kultúrában a Cornell egyetem professzora, Barry Strauss.
Maga az írónő, Suzanne Collins sem csinál belőle titkot, hogy a sorozat főhőse (Katniss Everdeen, akit Jennifer Lawrence alakít) egy modernkori Thészeusz, akinek leghíresebb kalandja a félig bika-félig ember Minótaurosszal esett meg, akinek labirintusából Thészeusz Ariadné segítségével menekült meg. Nagyon is fontos az, hogy Suzanne Collins hőse immáron nem férfi, hanem egy erős nő, aki nemcsak a klasszikus amazon harcosokra emlékeztet, hanem a vadászat istennőjére, Artemiszre is.
Ráadásul a sorozatban megjelenő fiktív diktatúra emlékeztet a Római Birodalomra is, amelynek fővárosa több helyen eszünkbe juttathatja a római arisztokráciát. Az elnyomott körzetek pedig megfeleltethetőek a római provinciáknak is, a filmben megjelenő elnök pedig a mindenkori római császárnak.
Barry Strauss felhozza az I. és II. században élt római történetírót, Tacitust is, aki leírja a primitív, de szabad germán törzsek és a dekadens Róma közti különbségeket. A professzor rávilágít arra, hogy az sem véletlen, hogy a Kapitólium szereplői római eredetű neveket kaptak, míg a körzetből érkező hősök véletlenül sem.
A sorozat központjában levő verseny, az éhezők viadalának római megfelelőjén sem kell sokat gondolkoznunk, elég a vérre menő gladiátorjátékokra gondolni, amely szintén bevallottan inspirálták az írónőt. Az athéni tűzkeresztség is fontos még, ahol a fiataloknak az erdőkben kellett túlélniük, amely eszünkbe juttathatja a viadal dzsungelét. Ez a motívum természetesen nem Az éhezők viadalában bukkan fel először: nem véletlenül szokták Suzanne Collins sorozatát a Battle Royale-hoz hasonlítgatni. A filmekben megjelenő felvonulásra pedig egy olyan stadionban kerül sor, ami erősen emlékeztet a Circus Maximusra.
Nézzük csak:
Az új film egyik előzetesét itt láthattad, itt pedig arról is írtunk, hogy hamarosan színdarab készül a nagysikerű könyvből. Ha érdekel a mitológia és a filmek kapcsolata, itt szedtünk össze annak idején 12 filmet, amely erősen táplálkozik a mitológiából – a My Fair Ladytől a Walt Disney-féle Herculesig.
(A szöveg alapja a Wall Street Journal cikkének fordítása, az eredeti itt olvasható.)
