A magyar-osztrák határnak az egykori NDK-s menekültek előtti 1989-es megnyitásakor készült fotókból nyílt kiállítás a moszkvai Goethe Intézetben, a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából tartott vasárnapi rendezvényen.
A tárlat Bánkuti András, Szabó Barnabás, Rédei Ferenc, Szigeti András fotográfusok munkáiból áll. Az akkor már hivatásos fotóriporterek figyelemmel kísérték az egész határnyitási folyamatot, az MSZMP központi bizottságától és a külügyminisztériumtól mindig voltak híreik, de a magyar Máltai Szeretetszolgálat és a német Vöröskereszt információi is eljutottak hozzájuk. Rédei Ferenc a Népszabadság Pulitzer-emlékdíjas volt fotórovat-vezetője már május 2-án ott volt, amikor megkezdődött a határkerítés bontása – mondta el az MTI-nek Kiscsatári Annamária, a kiállítás kurátora, a Nemzeti Múzeum főmuzeológusa.
Kiemelte: a kiállításon egy olyan fotó is szerepel, amely megörökítette, ahogyan az 1989 augusztus 19-re tervezett páneurópai piknik előtt Sopronpusztánál áttörtek a németek a határon. Egy másik fotón Bella Árpád határőrparancsnok látható, aki széttárt kézzel magyarázta, hogy „most mit csináljak?”. A kurátor elmondta, hogy a bécsi Collegium Hungaricumban megrendezett kiállításra a határőrtiszttel azóta készült interjút is elvitték. A beszélgetés során Bella Árpád elmondta, hogy tehetetlenek voltak, de mertek dönteni.
Ezt emberi módon tették és a határnyitásnak ezt az emberi oldalát örökítették meg a kiváló fotósok
– méltatta a felvételeket Kiscsatári Annamária. A főmuzeológus egy 10 évvel ezelőtti berlini és eisseni kiállításhoz kezdte el gyűjteni a magyar fotográfusoktól az anyagot, amelyek a Nemzet Múzeum történeti fényképtárát gazdagítják.
A moszkvai német nagykövetség központi ünnepségén az egyik fő eseményként nyílt meg ez a magyar fotókiállítás, amely a berlini fal leomlásához vezető utat mutatja be
– mondta az MTI-nek Baranyi András, a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Központjának igazgatója. Hozzátette, hogy a Nemzeti Múzeum birtokában lévő, a határnyitás folyamatát bemutató fotók nagy része péntek óta a moszkvai magyar kulturális központban látható.
A magyar fotográfusok remekül megfogták azt a pillanatot, amikor a németek megérezték, hogy megváltoztathatják a sorsukat, történelmüket – mondta az MTI-nek Astrid Wege. A moszkvai Goethe Intézet kulturális programokért felelős vezetője az akkori NSZK-ban, egyetemistaként élte meg a német egyesítést.
Magam sem hittem el, hogy ez megtörténhet, de a szüleim sem, akik Kelet-Németországban születtek és gyermekként menekültek át Nyugat-Németországba
– emlékezett a berlini fal leomlására Astrid Wege.
Mihail Logvinov nyugdíjas orosz diplomata, az egykori NDK-ban működő szovjet nagykövetség sajtóattaséja is felszólalt a Goethe Intézetben tartott ünnepi megemlékezésen. A berlini fal ledöntésének és a német egyesítés folyamatának egyik tanúja az MTI-nek elmondta: az akkori nyugatnémet vezetők közül senki sem várta, hogy ilyen „fájdalommentesen”, vérontás, és áldozatok nélkül megy végbe az egyesítés. Szerinte ez az akkori szovjet vezetés, különösen Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkár érdeme volt, aki nagyon sok engedményt tett.
Logvinov ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az 1989-es orosz lépés ellenére jelenleg rossz Oroszország külföldi megítélése.
Azok után, amit 1989-ben tettünk, nem lenne szabad azt állítani, hogy az oroszoknál senki sem agresszívabb. Annyi probléma van a világban, amit együtt kellene, illetve csak Oroszországgal együtt lehet megoldani
– mondta az egykori berlini szovjet diplomata.
