+ Képzőművészet

feLugossy kiszabadított képei antidiszkóval mutatkoztak be

A MissionArt Galéria bevonult feLugossy szentendrei házának padlására, és kimentette onnan a három évtizede bujkáló képeket. Laca hálából hangos performansszal nyitotta meg a soha ki nem állított műveiből készített tárlatot.

A MissionArt Galéria bevonult feLugossy szentendrei házának padlására, és kimentette onnan a három évtizede bujkáló képeket. Laca hálából hangos performansszal nyitotta meg a soha ki nem állított műveiből készített tárlatot. Az antidiszkó olyannyira antidiszkó volt, hogy tapsolni sem mertünk.

szufla12

Fotó: EmeseKiss, facebook.com/emesekissphoto

feLugossy László performer, író, filmes, festő, zenész, már-már majdnem ikon. Bár több mint tíz éve otthagyta Szentendrét, a korábbi inspiráló képzőművészeti közegét (Vajda Lajos Stúdió), és Sárospatakra költözött. Neve és sajátos művészete ugyanúgy pörög, mint korábban, sőt. 2011-ben nagyszabású, a Bizottság zenekar történetét bemutató kiállítást rendezett a Műcsarnokban. A kiállításhoz számos kísérőrendezvény társult: hetente volt filmklub, irodalmi, zenei és múzeumpedagógiai program, még konferenciát is rendeztek a Bizottság-jelenségről. Debrecenben a MODEMben életmű kiállítása is nyílt 7milliárd emberi agy, nagyjából címmel.

A MissionArt Galéria lelkesen egyengeti feLugossy karrierjét, 2008-ban a Galéria gondozásában jelent meg a Nincs modor című monográfia. 2013 őszétől a galéria munkatársai azon dolgoztak, hogy Laca szentendrei házának padlásán felhalmozott hatalmas mennyiségű műalkotást rendszerezhessék, kiállíthassák.

szufla7

Fotó: EmeseKiss, facebook.com/emesekissphoto

Tervünk az volt, hogy szétbontva a rétegeket, munkafotókkal készítünk egy pontos leltárt, majd az így dokumentált anyagot a MissionArt weboldalán közzétesszük, hogy legalább fotókon bemutatva árusíthassuk őket. Az adatok felvétele és a fotózás után következett néhány munkatalálkozó Lacával, megkönnyítendő a művek beazonosítását, a datálást, a címek felidézést, mert a művek legtöbbje jelzetlen és datálatlan volt. A fotó és papír alapú műveken kívül több mint 180 darabot számlált a leltár, de néhány tétel olyan korábbi installáció része volt, amelyet ma már sajnos nem tudunk rekonstruálni.

A MissionArt a kiszabadított művek mennyiségét figyelembe véve egy nagyszabású kiállítás megrendezése mellett döntött. A tárlat megnyitóján (2014. 10. 21-én) mutatták be a kiállítással azonos című, SZUFLA — Túltermelési kísérletek a 80-as évekből című, magyar és angol nyelven megjelent kötetet, valamint a szintén ez alkalomra kiadott NEMPISKÓTA — Szerelmes vagyok a laptopomba című, újabb verseit tartalmazó kötetet.

szufla8

Fotó: EmeseKiss, facebook.com/emesekissphoto

feLugossy tényleg túltermelt a nyolcvanas években. A terjedelmes kiállítást végignézni sem volt könnyű: számtalan farostra festett, ruhákból fércelt, fóliák mögé montázsolt képpel találkoztunk, na meg rengeteg érdeklődővel. A Műút még live-streamen is közvetítette a megnyitót.

Furcsa érzés volt olyan képeket, olyan montázsokat nézegetni, melyeket az alkotója nem feltétlenül szeretett volna kiállítani. feLugossy már a MODEM-kiállítással kapcsolatban is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy:

Számos olyan alkotásom van, amelyeket sosem fogok kiállítani. Ezt a debreceni kiállítást sem én akartam, de végül hagytam magam rábeszélni.

Ehhez képest ha szeretnénk egy eredeti (padlásról kimentett) feLugossy képet megvásárolni, több mint egy misit kell rááldoznunk. Ilyen ez…

szufla6

Fotó: EmeseKiss, facebook.com/emesekissphoto

feLugossy előre szólt: nem lesz ez egy szokványos kiállításmegnyitó. A köszöngetős, hálálkodós körök (a két könyvért, a galéria munkájáért, a padlásturkálásért) után jött a szokásos megőrülés. Laca rózsaszín selyemdarabbal a fején énekel és kántál és kiabál. A formáció neve egyébként feLugossy László és Poszthús, ki is adtak már egy albumot, egy dupla CD-t, csak nem igazán figyelt fel rá senki. A borzasztó hangosításnak hála a dalok szövegére én sem tudtam felfigyelni, kihallottam néhány kafkai feketelevest meg sok-sok húst. Tulajdonképpen koncerthangulat alakult ki (alakult volna ki). Az első dal végén elhangzott egy diszkrét taps is, amit Laca udvariasan vissza is utasított, mondván ez egy kiállításmegnyitó, nem egy koncert. Oké, ez tehát az antidiszkó.

szufla5

Fotó: EmeseKiss, facebook.com/emesekissphoto

Az antikoncert hangulatot megtámogatta még Szirtes János és Nemes Anna mozgásművész közös mellékperformansza. Szirtes egy széken ült mogyorót majszolva, a mogyoró héját hol kecsesen, hol erőteljesen felénk hajította, szemben vele Nemes Anna rángatózott a mogyorórágás ütemére. Hogy ennek mi köze volt ehhez az egész kiállításhoz, ehhez a gyűjteményhez, azt nem tudom. Amit nem értünk, az meg úgyis művészet.

szufla3

Fotó: EmeseKiss, facebook.com/emesekissphoto

Nem mondanám, hogy lenyűgözött ez a kiállítás és ez a kiállításmegnyitó. Volt őrület és zaj, költészet és tánc, csupa dadaista szokásosság, de nem éreztem semmi rendkívülit. A kiállított képek az eddig általam megismert feLugossy munkákhoz képest nem voltak annyira gondolatébresztőek. A MissionArt Galéria munkája persze elképesztő, a Horváth Gábor emlékkiállításon bizonyosodtam meg erről első ízben.

A művész nem számít

– harsog a fülemben feLugossy egyik mondata, míg a buszra várok. Valóban nem számítana? Antidiszkó, antikoncert, anti-kiállításmegnyitó, antiköltészet, antiképzőművészet és antitánc. Részemről akkor meg antilelkesedés, antibefogadás, antiélvezet. Többet vártam.

A YouTube-on egyébként teljes egészében megtekinthető a performansz. A képek jó része is böngészhető a MissionArt weboldalán.

https://www.youtube.com/watch?v=UgdDsoPQZtk

(Kiss Emese fotográfiái a Librarius és a Kontakt Fotóművészeti Kurzusok közötti együttműködés keretében készültek.)

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top