A 20. század mindentől megfosztott bennünket, de a helyzet nem reménytelen, mert lépésről lépésre megpróbáljuk az idő kerekét visszazökkenteni eredeti járásába, megpróbáljuk visszaszerezni mindazt, ami a magyar kultúrtörténet kincse volt
– mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken A Seuso-kincs Székesfehérváron című kiállításon mondott megnyitó beszédében.
Lázár János a kormány kötelességének nevezte, hogy a Seuso-kincs brit magántulajdonban lévő, hiányzó részét visszaszerezze. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a múlt században elveszített kultúrtörténeti értékek visszakerüljenek Magyarországra.
Bejelentette, hogy a következő hetekben, hónapokban az emberek több olyan eseményről fognak hallani, amelyek
régi történetek lezárását és olyan kultúrtörténeti tárgyak hazánkba kerülését jelentik, amelyek hosszú távon gyarapíthatják az országot és megadják az érzést, hogy mi, magyarok büszkén járhassunk Európában.
Lázár János emlékeztetett arra, hogy a 20. század mindent szétzilált, amit az ország a 100 évvel ezelőtt kitört háborúig „összehordott, összerakott”: az első világháború mellett Trianon, a második világháború, valamint az 1950-es évek kifosztása sok tárgyi emléket „elvitt”. Úgy vélte: akár hosszú évtizedekig tartó küzdelem eredményeképpen is, de az elveszített kincsek visszatérnek a Kárpát-medencébe.
Kiemelte: nem kell úgy beszélni a 20. században elveszített szellemi és fizikai értékekről, mintha azok visszaszerezhetetlen, múltat jelentő dolgok lennének.
A múlt a jövőbe vezethet, a tárgyak visszakerülhetnek a hazába, és újra a közösséget gyarapíthatják. Bennünket, magyarokat sokszor ér megjegyzés, vajon milyen mértékben vagyunk Európa részei. Ezer évvel Szent István államalapítása után is képesek vagyunk arról vitatkozni, hogy finnugorok vagyunk vagy turániak (…) és nincs olyan nap, hogy erről kulturális és politikai vita vagy értekezés ne látna napvilágot.
Lázár János szerint a Seuso-kincs szimbóluma annak, hogy van helyünk Európában, és nem kell állandóan bizonyítanunk, hogy igenis, európaiak vagyunk.A tárgyak kizárólag Székesfehérváron lesznek megtekinthetők, a kiállítást követően nem állítják ki máshol:
ez a jog csak a várost illeti meg, mert ezzel szeretne tisztelegni a magyar kormány a város polgárainak elmúlt két évtizedes munkájáért.
Lázár János megjegyezte: a kormány azon tagjai közé tartozik – a miniszterelnökkel együtt -, akinek fontos szándéka, terve, hogy Székesfehérváron lehessen a kormány egyik minisztériuma. Hozzátette: vannak, akik elképzeléseiket vitatják vagy ellenállnak, de az Államreform 2-nek nevezett terv keretében sem tesznek le erről. A következő időszakban újra azt kéri majd Orbán Viktortól, hogy a kormány tárgyalja meg, a város miként tud bekapcsolódni – történelmi jogon – az ország kormányzásába.
A székesfehérvári Seuso-kiállításon a hazahozott kincsleletből három tál, két korsó és egy illatszeres szelence tekinthető meg.
Orbán Viktor miniszterelnök március 26-án jelentette be, hogy Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű, páratlan Seuso-kincs hét darabját.
A kormányfő akkori tájékoztatása szerint „Magyarország családi ezüstjének” visszaszerzési költsége 15 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint) volt, az 1990-es kikiáltási ár mai értékének egyharmada.
A szövevényes történet részletei olvashatók Tiboru Konteó 2 című könyvében, ahol egy sor más rejtélyes ügy lehetséges megfejtéseit is részletesen tárja elénk. Interjúnk a szerzővel itt olvasható.
A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet egy ókori római eredetű ötvösremek-együttes. A kincs nevét a több mint másfél ezer évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, Seusóról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt, és aki vagy akinek örökösei minden bizonnyal valamelyik pannóniai katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4. század végén vagy az 5. század elején.
A kincs a Krisztus utáni 4. században készült, nagyméretű, összesen 14, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből áll. A magyar állam eddig hét darabot szerzett vissza: a vadász-, azaz a Seuso-tálat és a geometrikus tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá a kincs 1500 évvel ezelőtti elrejtéséhez használt, rézből készült üstöt.
A 14 darabos dísztárgy együttes 1990-ben a New York-i Sotheby’s aukciós ház árverésén bukkant fel. Magyarország az elmúlt 25 évben többször is próbálta visszaszerezni a kincseket, a megállapodások többek között a műtárgyak magas ára miatt hiúsultak meg.
