Pár napja tele van a város a Kacsafutamot hirdető plakátokkal. Augusztus végén első ízben rendezik meg nálunk az elsőre elég furának hangzó derbit.
Pedig a Kacsafutam nem új találmány, 1988 óta rendeznek ilyen versenyeket Amerikában és az ezekből befolyt összeg mindig valamilyen jótékonysági célt szolgál. Ugyanis a versenyen bárki indulhat, ehhez nem kell mást tennie, csak vennie egy gumikacsát és azt visszajuttatni a szervezőkhöz. Az elmúlt 25 évben csak Amerikában 280 millió dollárt gyűjtöttek így a gumikacsákkal.
A magyar versenyen az indulók az UNICEF-et támogatják, az első száz befutó pedig tárgynyereményben is részesül. Egy kacsa indítása a futamon egy gyorséttermi menü árának felel meg – az indulókat augusztus 25-ig kell visszajuttatni a szervezőkhöz. A verseny augusztus 31-én lesz, délután kettő órakor; a legjobb rálátás a kacsákra a szervezők szerint a budai rakparton lesz.
A kacsákat a Margit-hídtól indítják és a Batthyány térnél van a cél. Próbáltam elképzelni, hogy vajon hogyan néz ki, amikor egyszerre több ezer kacsát indítanak útnak, végül egy tavalyi luxemburgi verseny összefoglalója segített:
Ami igazán jó hír, hogy a kacsafutam nem technikai sport, minden kacsa azonos paraméterekkel rendelkezik. A kacsákat ki lehet dekorálni alkoholos filccel, de semmilyen külső változtatást nem lehet eszközölni a versenyzőnkön.
A verseny azért lesz különösen izgalmas, mert ahogy körülnéztem a gumikacsa-versenyek terén, a derbiket többségében Rákos-patak nagyságú vizekben, uszodákban vagy kifejezetten erre a célra épített pályákon szokták tartani – a Dunában valószínűleg jóval dinamikusabban fog lezajlani a verseny.
Az egyetlen rossz hír, hogy a résztvevők sajnos nem kapják vissza a gumikacsáikat, azok ugyanis a verseny után további jótékony célokat fognak szolgálni.
