Elfelejtém burnótszelenczémet! – Hogyan folyt a társalgás 1867-ben?

Ritka kincsre bukkantam apukám régi könyvei között. Franczia-Magyar társalgás kézikönyve azoknak, kik magukat a két nyelvben helyesen, és könnyüséggel kifejezni óhajtják. 

Ha az ember apja könyvkötész (amit hatévesen, mikor a tanáraim apukám foglalkozását firtatták, úgy sikerült meghatároznom, hogy apukám nyomtató – köszönöm a tapsot) szóval könyvkötész és nyomdász, emellett félmániákus vonzalma van a régi könyvek iránt, amelyek között érdemes kutakodni. Az itt látható csodát évekkel ezelőtt ajánlotta a figyelmembe, mikor még Párizs felé tendált az életem – praktikus útmutatónak épp nem a legszerencsésebb, minden más tekintetben viszont zseniális kis könyv. Habár élőben az igazi ez a Heckenast Gusztáv nyomdász által kiadott, 1867-es beszélgetések és társalgás kétnyelvű kézikönyve, remélem ezzel a pár beszkennelt oldallal is sikerül megcsillantani milyen briliáns ez a kötet.

Már a tagolást önmagában

is érdemes megnézni: a szokásosnak gondolt párbeszédtémák, mint mondjuk a kirándulás vagy a mozizás helyett ez a könyv valóban az akkori élet hétköznapinak számító eseményeihez ad elvileg hasznos segítséget. Tehát olyan szekciókkal találkozhatunk mint A vadászaton, A szabónál vagy épp A mosónő. De ezek után még bámulatosabb a folyamatos döbbenet, hogy cirka százötven év alatt mennyit változott a nyelvünk, a környezetünk és a szókincsünk is. Sajnos az egész könyvet nem tudtam idevarázsolni, de így is felemelő etimológiai, hermeneutikai, kulturális és történeti szellemi utazással kecsegtetnek a soron következő lapok. Hogy a könyvből idézzek: Háromszor kell azt önnek elolvasni!

Fésülje meg vendéghajamat! – Az öltözködésről

Elfelejtém burnótszelenczémet! - Így beszéltünk 1867-ben Ha azt hittük, hogy az öltözködés a huszonegyedik században problémás dolog, akkor elég húzósan tévedtünk. Százötven éve például nem ment egyedül a művelet: az öltöztető asszony vagy inas végezte a művelet, amint az ebből a szekcióból is kiderül. Ekkoriban az iPhone, az MP4, a kocsikulcs és a Ray-Ban napszemcsi helyett olyan dolgokra kellett figyelni, mint az elengedhetetlen burnótszelence, kard, nádbot vagy épp a kapcza. De a tisztaságra is hatalmas hangsúlyt fektet ez a rész olyan zseniális mondatokkal, mint “Mossa ön meg kezét és képét” vagy “Lemetélte v. levágta ön a körmét?”.

Arcz — Himlőhelyes vagy ragyás!

Elfelejtém burnótszelenczémet! - Így beszéltünk 1867-ben A Kérdések és feleletek, valamint a Személy-leírás témakörök is rettentő tanulságosak. Például kiderül, hogy ekkoriban még láb volt a mértékegységünk, tehát nem volt még SI és metrikus rendszer, amit 1876-ban tett a magyar állam kötelezővé. A hatláb magasság mellett a Személy-leírás részben nagyon érdekes, hogy a szépségnek még a szikrájával sem találkozunk: “Husos v. Kövér képe van, Homlok – Közönséges, Orr – Nagy”… és ezennel kisorsolunk egy nyereményt azon olvasóink között, akik megmondják mit jelent, ha valakinek a szája középszerű.

Varrónő, Mosónő, Ékszerműves

Elfelejtém burnótszelenczémet! - Így beszéltünk 1867-ben “Nem felette bő alól ezen ruha? Úgy hiszem igen; ott könnyen segítendek.” Csodálatos, hogy ilyen párbeszédek játszódtak le Budapest szabóságaiban. De a mosónő témaköre is teljesen a múltba vész: például az “Itt van a mosott ruha jegyzéke” mondat nem hagyja el minden harmadik nap a szánkat mostanság.

Éneke sziréni!

Elfelejtém burnótszelenczémet! - Így beszéltünk 1867-ben Ilyen bókot sem kapni a Diófa sörözőben, de mondjuk az Instant delíriumos hajnali óráiban sem fogja sajnos senki azt rebegni, hogy: “Ez egy bájoló tánczosnő!” vagy azt javasolni, hogy “Tánczoljunk francia négyest.” Paradox mondat, de elfogott a nosztalgia egy olyan világ iránt, amiben sohasem éltem.

Az országút biztos? Hallani-e tolvajokról?

Elfelejtém burnótszelenczémet! - Így beszéltünk 1867-ben Elfelejtém burnótszelenczémet! - Így beszéltünk 1867-ben Az Utazásról című részben is totál eltérő problémákkal találkozhatunk 1867-ben mint napjainkban. A poggyászméret, online check-in és több ezer kilométereket két óra alatt összekötő repülőjáratok helyett itt még a többhetes postakocsis utak szépségét és hátrányait ismerhetjük meg. Csodálatos ez a könyv, mert olyan apróságokat is megtudunk belőle, miszerint az utazás ára a befogott lovak számával együtt változott, valamint az út meredeksége, szélessége és kövezettsége kritikusan fontos faktorok voltak. A folytatásban többek között: tollmetszés, magas kalap, czékla, párisi erények és árokban nyugvás a lugasban vadászáskor!

Megosztás: