Hatvannál több program, színes, attraktív és előre látó. Ez a szegedi Thealter International. Péntek délután nyitott, ütött fel.
„Esetlegességek sorozata” vár ránk a jövendő hosszú héten, valamint a valóság „megfabrikálása” is. Ám ez a valóság ott terem, ahol azt nem tiporják el.
Üllünk, állunk a Hajnóczy utcai kertben, a fesztivál fő helyszínén. Ritka pillanatokat lesünk el. Urbán Andrást hosszan interjúzzák, a fogadó asztalra szépen metszett gyümölcsök kerülnek. Megcsodáljuk, némelyikét meg is dicsérjük, a fesztivállányok ruháját. Van fehér, jön egy piros, amott surran egy csíkos.
A „Hivatalos Megnyitó” pontosan kezdődik, azért az idézőjel, meg a nagybetű, mert itt sok minden ironikus.
Előtte vagy fél órán keresztül egy kamionos találkozó folyamatos kürtölése verte fel a várost. Egyszer majd arról is értekeznénk, hat mondatban, vajon miféle élvezetek tárháza, boltja, az, ahol az alapjáraton futtatott nyerges vontatók kürtjei folyamatosan szólnak. Oké, elhiszem, ez is egy műfaj. De félreértés ne essék, a kamionos találka látvány-felvonulásának semmi köze a szegediek színházi csinnadrattájához.
Vissza a Kertbe! – Ahány ember, annyi színház, ahány színház, annyi szokás, ahány szokás, annyi identitás, ahány identitás, annyi ember – mondja a fesztiváligazgató, miután légteniszezett. Volt még, s van is szó, de a szemünk sem pihen: az Andaxínház cérnái, hangjai, táncosai – a megnyitó performance összereje –valami furmányos felvezetése az elkövetkezendőknek.
Többek mellett ezek lesznek: Pintér Béla és Társulata a Titkainkkal, a Kosztolányi Dezső Színház Rózsákja. Az Orlai Produkciós Iroda A csemegepultos naplója is jön. Természetesen itt lesznek a külföldi előadók, a Via Negativa a Mandićgép-je, a Clipa Theater és a Teatro Novogo Fronta… s még mások is. Napközben a város tereire költözik a fesztivál, délután szakmai szekciókon okulunk, aztán az esték, ahogy kell, partiba futhatunk.
Nagyon ígéretes, nagyon szép, soha sem felületes – ez lesz a Thealter International. Csak jöjjenek közelebb!
