Ahhoz képest, hogy minden negyedik ember kínai, nem állíthatjuk azt, hogy túl sokan lennének a Kárpát-medencében. Persze, ha azt nézzük, hogy mennyivel több kínai él itt most, mint húsz évvel ezelőtt, akkor jó sokan lettek. Piacok, üzletek, vendéglők… és a gyorsan kialakuló sztereotípiák, amire jócskán rásegít a kabaré-tréfák sora is. Nem nagyon gondolunk arra, hogy milyen lehet velünk egy országban élni. Nem tudunk semmit a szokásaikról, ünnepeikről, családi életükről, pedig a gyerekeik itt járnak iskolába, s tényleg igyekeznek beilleszkedni.
Azt sem nagyon tudjuk, hogy ők mit gondolnak rólunk, s arról talán jobb nem is beszélni, hogy mi mit gondolunk az őbennük rólunk kialakult képről. Utóbbi nyilván minket minősítene…
Véletlenül akadt kezembe a MAGYARORSZÁG, AHOL ÉLEK című kínai-magyar kétnyelvű könyvecske (ISBN 963 460 711 X), mely azoknak a kínaiaknak hivatott segíteni, akik itt szeretnének élni. A dr. Meng Chuande által 2005-ben kiadott másfélszáz oldalas kötet sok hasznos információt, és sok egyéb érdekességet tartalmaz. Érdemes belelapozni. A hármas felosztású könyv első és második része praktikus ismereteket tartalmaz. Ebből talán a „rövid magyar történelem” a legizgalmasabb. Mit mesél el egyik kínai a másiknak, ha a magyar történelmet kell kivonatolni. Az első, háromoldalas lecke a kezdetektől 1849-ig tárgyalja a tudnivalókat. Olvassunk bele!
Az időszámításunk előtti 4. évezredtől elődeink az Ural hegység táján éltek. Nyugat felé vándorlásaik során a hét törzs törzsszövetségbe lépett, majd vérszerződést kötöttek a törzsfők.
A Kárpát-medencébe 895-ben érkeztek Árpád fejedelem vezetésével. Végleges letelepedésünket ebben a hazában nevezzük honfoglalásnak. A honfoglalást örökítette meg később III. Béla király jegyzője, Anonymus, akinek szobra ma a budapesti Városligetben található. Géza fejedelem kezdte el a keresztény állam megalapítását. Géza fiát, Istvánt 1001. január 1-én királlyá koronázták Esztergomban. Ő fejezte be apja munkáját: megalapította a keresztény európai államot, így lett államalapító királyunk, Szent István.
Valljuk be, van némi pikáns báj abban, ahogy többes szám első személyben fülünkbe cseng a történelmi zanza. Ahogy az is kedves, ahogyan egy ennyire kivonatos történelemben központi szerepet kap a gazdaság. Például:
… A trónküzdelemből Károly Róbert került ki győztesen. Korszerű hadsereget hozott létre, gazdasági reformjai, értékálló aranypénze felvirágoztatta a 14. század közepén a magyar államot. Ezt folytatta fia, I. Lajos király, akinek uralkodása alatt Magyarország Közép-Európa erős államává nőtt.
A 14. századi gazdasági fellendülés Zsigmond király uralkodása alatt is folytatódott…
Néhány sorral lejjebb:
Hunyadi János ismerte föl először a török veszély nagyságát. Nemcsak az ország vagyonát, hanem még a sajátját is mozgósította a védelem érdekében.[…Mátyás] fejlődő mezőgazdaságot, virágzó városokat, szervezett államot hagyott maga után.
Az igazi csemegék a kötet végén, az Érdekes közmondások és szólások című fejezetben vannak.
Értelemszerűen csak a magyar nyelvű változatból idézünk néhányat. Bízva abban, hogy ezek által is gazdagodik a magyar kultúra.
Olyan, mint a puffadt béka
Lesz még békára dér
Hallgat, mint aki beszart
Bogarat ereszt valakinek a fejébe
Bűzbe kever valakit
Az eb sem hugyozza meg
EB CSONT BEFFOR
Mindenbe belenyújtja a nyelvét
Megtelt a pohár
Ruha teszi az embert
Buta, mint a seggem
Hosszú az ujja
Zavaros vízben jó halászni
Legközelebb, ha „a kínainál” vásárolok, eszembe fog jutni az ő sokezer éves kultúrája, s az is, hogy talán nem magától mond mókás dolgokat, hanem olvasta… „valahol”.
