A magyar videoművészet első három nemzedékét kínai videomunkákkal együtt bemutató kiállítás nyílt Berlinben a német főváros egyik legrangosabb kortárs képzőművészeti fesztiválja, a Gallery Weekend Berlin alkalmából.
A globális kisugárzású művészeti központként számon tartott városban tíz éve indult a „galeristák hétvégéje” kezdeményezés, amely abból a gondolatból született, hogy sokkal izgalmasabb a művésznegyedeket behálózó városfesztiválként bemutatni a kortárs művészeti színteret, mint a műkereskedelmi vásárok hagyományos formátumát követve monoton vásári pavilonokba összezsúfolni a gyűjtőknek és kereskedőknek kínált alkotásokat.
Berlinben – ahol a legtöbb kortárs művészeti galéria működik egész Európában – a maroknyi, de rendkívül befolyásos galériás közös vállalkozásából a színtér egyik legfontosabb eseménye fejlődött ki. A hivatalos programban idén is csak 50 galéria szerepel, de legalább négyszer ennyi kiállítóhely, műkereskedés, stúdió, magángyűjtemény vagy kulturális intézet szervez rendezvényeket a Gallery Weekendre időzítve, amelyre a várakozások szerint nagyjából 20 ezer gyűjtő, kereskedő, művész és tárlatlátogató sereglik össze a világ minden részéről.
A Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumának (CHB) több rendezvénye kapcsolódik a péntektől vasárnapig tartó vásárhoz. A CHB régi törekvése, hogy a magyar kultúrát nemzetközi összefüggésekbe ágyazva mutassa be Berlinben, amely a Can Togay János vezette intézmény felfogása szerint nemcsak az újraegyesült Németország új fővárosa, hanem az egységesülő Európa kulturális metropolisza, és így a magyar kultúra a berlini megjelenéssel bekerülhet a globális kulturális vérkeringésébe.
Ez volt a fő indíttatás a PANDAMONIUM PREVIEW // INTERPIXEL című magyar-kínai videoművészeti kiállítás megszervezésénél is. A CHB és a MOMENTUM Worldwide kortárs művészeti platform közös tárlatának magyar része a hazai videoművészet 25-30 évét mutatja be az első három nemzedék válogatott munkáin keresztül.
A Balázs Béla Stúdió körül kialakult első generáció, majd a főleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének oktatói és hallgatói közül kikerülő újabb nemzedékek munkái között laza kapcsolatok figyelhetők meg, nincsenek egységes irányzatok vagy iskolák, és a legtöbb alkotó nem kizárólag videóval, hanem elsősorban multimediális installációkkal foglalkozó képzőművész.
Ugyanakkor általános tendenciák és közös témák is kimutathatók. A korai munkákra például jellemző a kísérletezés a videóval mint új technikával és kifejezési formával, amit a 23 művészt felvonultató tárlaton egyebek mellett Sugár János Munkanélküli Ariadné című munkája mutat.
A reprezentatív kiállításon a legerősebben talán a magyar videoművészet társadalomkritikai vonulata mutatkozik meg. Gutema Dávid például a Katonák és prostituáltak című 2014-es, rajzfilmszerű klipjében a nemi szerepekkel manipuláló médiát állítja pellengérre, Farkas Roland pedig a Change című 2010-es munkájában 10 ezer forint világkörüli útját követve azt ábrázolja, hogy miként értéktelenedhet el a kemény munkával megkeresett pénz a valutaváltásokon keresztül haladó pénzmozgás révén.
Mások a közelmúltból merítenek témát, mint Kaszás Tamás, aki az Utópia generátor című 2007-es alkotásában a keleti blokk államcímereit felhasználva „jelkép-rehabiltációt” hajt végre, a szocialista heraldika elemeiből a kommunizmus jegyeinek elhagyásával örök értékeket kifejező új címereket alkot – mondta Magyar Fanni, a kiállítás kurátora.
A legfiatalabb generációnál a videó mint művészi forma szerepe kevésbé fontos, a tartalom pedig gyakran ironikus, és az is jellemző, hogy közösen dolgoznak művészek. Az Antimedia csoport például a RadioWork című 2007-es filmjében az iszlamista terrorszervezetek merényletekről, emberrablásokról szóló videoüzeneteinek mintájára hirdet lázadást a kurátorok uralma alá került hivatalos művészeti intézményrendszer ellen.
A CHB projektjeiben az intézet neo-bauhaus épülete is fontos szereplő. A német főváros történelmi központjában, az Unter den Linden sugárútnál álló épület fő homlokzatára ezúttal mások mellett Komoróczky Tamás, Esterházy Marcell és Csáky Marianne egy-egy munkáját vetítik vasárnapig, sötétedéstől éjfélig.
A kettős kiállítás kínai részében az ázsiai ország videoművészetének bemutatását egy angol nyelvű panelbeszélgetés egészíti ki a pekingi és a sanghaji színtér kapcsolatáról. A CHB egy sor más rendezvényt is szervezett a Gallery Weekend Berlin alkalmából, a hétvégén így bemutatkozik a többi között az Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár, amelynek az idei vendége Berlin lesz.
A német fővárosban jelenleg nagyjából 400 galéria működik. Tavaly összesen 190 millió euró bevételt értek el kortárs műalkotások értékesítésével, ami 22 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
(A cikk egy MTI-hír szerkesztett változata)
