Előkerült Radnóti Miklós költő több számozott és dedikált verseskötete, Jávor Bella költőnő dedikált könyvei, Szép Ernő író és Heller Bernát irodalomtörténész, héber mesekutató levelezése.
A Miniszterelnökség támogatásával 70 év után újra használhatók és kutathatók lesznek az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtárának rég elfeledett kiadványai, iratai, dokumentumai.
Mintegy 150 ezer darab folyóirat és periodika katalogizálásával, állományvédelmével a helyreállítási munkálatok első szakaszának vége felé közelednek az egyetem könyvtárában – mondta Bartha Anita, a könyvtármentési projekt irányítója. A régóta érintetlen raktárakban további 200 ezer könyv, többfajta nyomtatvány, kőnyomatok várnak még feldolgozásra, a restauráláshoz a Miniszterelnökség nyújt segítséget – tette hozzá.
A jelentős tudományos anyag mellett több, a hazai kultúrtörténet szempontjából is fontos levélváltást őriznek, ilyen például Szép Ernő író és Heller Bernát irodalomtörténész, héber mesekutató levelezése. Előkerült Radnóti Miklós költő több számozott és dedikált verseskötete, Jávor Bella költőnő dedikált könyvei és Abel Pann európai zsidó festőművész, nemzetközi hírű Chagall-tanítvány saját kezűleg szignált, bibliai témájú, nagyméretű litográfiái.
Már most jelentősnek mondható az a több láda liturgikus kottagyűjtemény, amely eddig előkerült. Az egyetemen ugyanis kezdettől fogva volt kántorképzés is, így az anyag szinte teljesen lefedi az európai zsidó zenei hagyomány egészét – emlékeztetett Bartha Anita.
Az elmúlt fél évben előkerült többek között Lőw Immánuel szegedi főrabbi, orientalista és Singer Leo rabbi, Falk Miksa újságíró, lapszerkesztő és Trefort Ágoston publicista, közoktatási- és vallásügyi miniszter személyes levelezése is.
Az eddigi munka során sikerült rekonstruálni és jelzettel egyben tartani Weiss Miksa magyarországi születésű osztrák sakkozó és Heller Bernát hagyatékának eddig előkerült részeit, illetve Komoly Ottónak, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökének rég elveszettnek hitt könyvtárát, amelyből pontos dokumentumok kerültek elő a háború alatti és utáni Palesztinába való kivándorlás körülményeiről.
Előkerültek olyan 1945-1946-ban kéziratban megjelent kiadványok, amelyek a már Palesztinába megérkezettek életéről és a magyarországi zsidó élet újjászervezéséről tudósítanak.
Ezekben többek között olyan beszámolók olvashatók, mint egy, az Exodus nevű hajóról az itthon maradottaknak írt levél vagy a 30-as, 40-es években Palesztinába kivándorolt, ott az angol hadsereghez csatlakozott magyar zsidó fiatalok története. Ők Szenes Hannához hasonlóan 1944-ben Jugoszláviába kerültek, beépültek a partizánokhoz, majd Magyarországra mentek, hogy segítsenek társainak kijutni az országból. A legtöbbjük azonban a Gestapo kezére kerül.
Mindebből is látszik, hogy a könyvtári anyag megmentése nemcsak zsidó, de össznemzeti érdek is, hiszen az ott található anyag nagyban hozzájárulhat a századfordulós Magyarország szociológiai változásainak mélyebb megértéséhez, illetve a közvetlenül a háború utáni újjáépítés történetének feltárásához.
A könyvtárat, az egyetemmel együtt Ferenc József alapította 1877-ben, jelentősége, hogy a monarchiában ez volt az egyetlen olyan zsidó felsőoktatási intézmény, amely egyetemi rangot kapott. Könyvtárának kiépítése az alapítás pillanatától kezdve központi fontosságú volt – magyarázta a projekt koordinátor.
Elsősorban a 19. századi zsidó felvilágosodással, a haszkalával, majd később a zsidó tudományos, rabbinikus irodalomkritikai mozgalommal kapcsolatos anyagokat, illetve különböző homiletikai vagyis egyházi retorikai anyagokat, ritka Talmud- és Misna- (jelentése: ismétlés) kiadásokat gyűjtöttek egészen a második világháborúig. A háborúban az épületet bombatalálat érte, ennek következtében a raktári rész összeomlott.
A háborút követően többször megkísérelték a könyvtári állomány helyreállítását, katalogizálását, de mivel ez egy embernek napi nyolc óra munkával húsz évbe telt volna, ezért ez eddig lehetetlen vállalkozásnak bizonyult a szükséges feladatok ellátása mellett.
A legalább 12 nyelvű anyag helyreállítását jelenleg egy levéltárosi, könyvtárosi tapasztalattal rendelkező hét tagú professzionális csapat végzi, vannak köztük történészek, hebraisták, könyvtárosok és katekéták (lelkipásztori munkatárs) is – jegyezte meg a munkatárs.
Komoróczy Géza Széchenyi-díjas professzor, történész, hebraista arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a gyűjtemény katalogizálás után benne lesz a világ tíz legfontosabb judaika-gyűjteményében.
