Archív

Kóser hentes és titkos műgyűjtő

kovesi_istvan_forras_kieselbach

Az 1911-ben született Kövesi István 1957-ben vette át a Csanády utcai kóser hentesboltot. Valószínűleg keveseknek fordult meg a fejében, hogy 2013-ban a Kövesi nevet meghatottságtól elfúló hangon ejtik ki a magyar képzőművészet rajongói.

kvesdi istvn

Keresés a weben

Az 1911-ben született Kövesi István 1957-ben vette át a Csanády utcai kóser hentesboltot. Valószínűleg keveseknek fordult meg a fejében, hogy 2013-ban a Kövesi nevet meghatottságtól elfúló hangon ejtik ki a magyar képzőművészet rajongói.

Kóser

Pedig itt tartunk! A Kövesi-féle „titkos gyűjtemény” napvilágra kerülése, az ennek kapcsán létrehozott kiállítás és a kollekciót bemutató kötet egyetlen pillanat alatt átrajzolta azt, amit a kádári Magyarország műgyűjtőiről tudni véltünk. Az is sok(k), ha a gyűjteményben előforduló nagyobb neveket felsoroljuk: Aba-Novák Vilmos, Ámos Imre, Anna Margit, Bálint Endre, Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Czóbel Béla, Derkovits Gyula, Kádár Béla, Kassák Lajos, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Szőnyi István, Vaszary János…
… és tőlük nem ám csak egy-egy aprócska munka, félredobott vázlat, hanem komoly, kvalitásos műalkotások! Mondjuk Rippl-Rónaitól vagy tucatnyi vászon, olyanok – például a Lazarine papagájjal,1905 –, melyekért sírva-leborulva kellene, hogy könyörögjön a Magyar Nemzeti Galéria teljes személyzete (beleértve a karbantartókat is).

Molnos Péter művészettörténésznek köszönhetően arra is fény derült – a Titkos gyűjtemény című kötetben bárki elolvashatja –, miként jött össze ez a nem mindennapi házi-képtár egy olyan ember szorgalma és elkötelezettsége révén, akit többször víz alá nyomott a mi kis közép-európai történelmünk. (Jó lenne, ha Kövesi István élete azoknak is tanulsággal szolgálhatna, akik a mai Magyarországon az antiszemitizmust ébresztgetik! Persze, ők, ha nem zsigeri gonoszok, akkor leginkább süketek és vakok.)

Kövesi István felépített egy tisztes kereskedői egzisztenciát a két világháború között, hogy a zsidótörvényeknek és második világháborúnak legyen mit elvinnie. Kövesi túlélte Mauthausent, és azt is, hogy családjából egyedül ő maradt meg: lánytestvérei a gázkamrákban végezték, bátyja József pedig – minden valószínűség szerint – a rohonci kastély tömeggyilkosainak áldozata lett.

Kóser

Rippl-Rónai: Lazarine papagájjal

A harminchárom kilós, flekktífuszos visszatérő újrakezdett mindent, megnősült, boltot nyitott, és tisztességes gazdaságot hozott össze, hogy az államosító kommunista hatalomnak legyen mire rátennie a kezét. Kövesi ekkor sem omlott össze, segédmunkásnak állt a kőbányai Növényolajgyárba, majd kereskedőnek a piacra, míg aztán 1957-ben lehetősége nyílott arra, hogy átvegye a kóser húsbolt irányítását, s visszakerüljön abba a kerékvágásba, ahonnan egy szerencsésebb világban ki sem kellett volna zökkennie. Ekkoriban kezdte – jórészt saját készítésű savanyúságai által megnövelt – pénzügyi tartalékait festményekbe fektetni. Szépen, csendben, nem hivalkodva, de konok elszántsággal és jó ízléssel hajtva fel (és jó időre el is süllyesztve) azokat a műalkotásokat, melyekre 2013-ban végre rácsodálkozhat a közönség és a szakma.

A gyűjtemény talán soha többé nem lesz látható így, egyben, érdemes megnézni.

Annak pedig, aki nem jut el március végéig Győrbe, ott a kötet, mely emléket állít ennek a kivételes műgyűjtőnek, aki hentesként gyakran pénzt is csomagolt a hús mellé, ha tudta, hogy szegény ember asztalára kerül a nála vásárolt hús.

Kiállítás:

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, Király utca 17., 2013. december 12. – 2014. március 31.

Könyv:

Molnos Péter: A titkos gyűjtemény

Kieselbach Galéria, Budapest,2013

240 oldal, kemény kötés

ISBN 978 615 5199 05 9

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top