Az elmúlt időben volt némi politikailag gerjesztett vita arról, hogy kell-e korhatárt jelölni a szépirodalmi könyveken. (Magamban) határozottan elutasítottam a felvetést. Mostanáig. (Grozdits Hahó kritikája Hale Benjamin Bruno Littlemore fejlődéstörténete című könyvről)
Benjamin Hale – kezdő amerikai író létére – meglepően szerény: saját honlapjáról sem derül ki róla több annál, mint ami a Magvetőnél megjelent könyv fülszövegében olvasható. Pedig a „Bruno Littlemore fejlődéstörténete” című regény végigolvasása után nem lenne érdektelen tudni, hogy ki ez a fickó.
Hogy ez miért is lenne fontos? Azért, mert viszonylag kevés olyan szépirodalmi művet olvastam, mely egyrészről lelkesít a maga megformáltságában és ötletgazdagságában, másrészről viszont hányingert okoz. Utóbbit tessék nyugodtan szó szerint venni!
Legyen minden ízében ember, az emberi lét minden velejárójával! Márpedig akkor kell szerelmi szál is, ami – hová máshová? – gondozójához köti Brunót… ha pedig van szerelmi szál, akkor – mert szerzőnk következetes! – nem kihagyható a testiség. Jó-jó, vannak erre felkészítő jellegű utalások a történetben, de arra az őszinte, naturalisztikus ágyjelenetre, ami a magyar kiadás 192. oldalán kezdődik, nem lehet felkészülni (ezzel együtt le a kalappal a fordítás munkáját magára vállaló Gálla Nóra előtt).
Mintha sokkolót nyomtak volna a… mindegy is, hogy hová.
Nagyjából ez az a pont, ahol kicsit félre kell tenni a regényt, és önvizsgálatot kell tartani!
Lehet, hogy rasszista vagyok, csak nem úgy, és nem annyira? És, ha „igen”, akkor ez vajon jó, vagy rossz? (Aki simán elfogadja az író felvetéseit, az meg perverz-gyanússá válik… önmaga előtt is.)
A kérdések megválaszolása után nyugodtan – immáron tét nélkül – tovább lehet olvasni a regényt. Hátra van még körülbelül háromszáz oldal, telis-teli izgalmas, érdekes, véres-brutális, mókás és elgondolkoztató epizódokkal… csupa olyasmivel, amit szívesen olvas az ember. Csupa olyasmivel, ami akár fontos is lehetne…
Hale, Benjamin: Bruno Littlemore fejlődéstörténete
Fordította: Gálla Nóra
Magvető Kiadó, 2012
536 oldal
http://www.benjamin-hale.com/BHale/home.html