René Magritte-tól Damien Hirstig és Joseph Beuystól Erdély Miklósig összesen 113 európai képzőművész munkáiból szerveztek kiállítást a szabadságvágyról a berlini Német Történeti Múzeumban (DHM).
A szabadság kísértése: művészet Európában 1945 óta című kiállítás egészen február közepéig látható a német fővárosban. Az Európa Tanács kezdeményezésére rendezett tárlat Berlin után Milánóba, Tallinnba, végül Krakkóba is eljut, összeállításán több mint harminc országból csaknem száz művészettörténész dolgozott öt éven keresztül.
Az 1945 óta eltelt időszak legnagyobb részében Európa megosztott volt, a kurátorok azonban nem tesznek különbséget az államszocialista országok és a nyugati típusú demokráciák között, mert szerintük kezdetben mindkét rendszer ugyanarra az ideológiai alapra, a felvilágosodás eszméire épült. A kiállítással azt vizsgálják, miként bontották ki a képzőművészek Európában a szabadság fogalmát. Az összegyűjtött alkotások, amelyek között számos „lélegzetelállító remekmű” is van, a legalapvetőbb kérdésekkel kapcsolatban foglalnak állást, arról beszélnek például, hogy milyen tájékozódási pontok alapján rendezheti be az egyén az életét és mi a felelőssége a politikának, az államnak és a társadalomnak – mondta Monika Flack, a projekt vezetője a megnyitó előtt tartott sajtóbemutatón.
Sokan éppen a szabadság hiányát örökítették meg, Nyikita Kadan Kihallgató szoba című munkája például néhány zománcozott tányérból áll, amelyekbe az ukrán művész kegyetlen vallatási módszerek tankönyvszerű ábráit égette. St.Auby Tamás magyar képzőművésztől az 1969-ben készült Háromszemélyes hordozható lövészárok című installációt válogatták be a tárlatba, amellyel Alexander Koch, a DHM igazgatója szerint új lendületet kívánnak adni az emberi jogokról szóló diskurzusnak.
„Alighogy megkapta az EU a Nobel-békedíjat, már itt is az első nagyszabású kiállítás, amelynek révén tovább lehet folytatni a gondolkodást arról, merre tartson Európa” – tette hozzá az igazgató.
Az ezer négyzetméteres területen berendezett kiállításon 28 európai ország 113 művészétől láthatók alkotások. A szobrok, festmények, grafikák, fotók, videoinstallációk között több magyar munka is van, Erdély Miklós és St.Auby Tamás mellett Maurer Dórától és Kovásznai Györgytől is kiállítottak egy-egy alkotást. A magyar képzőművészek a legújabb kori művészettörténet leghíresebb európai alkotói között szerepelnek, a kiállítás Henry Moore-tól Alberto Giacomettin keresztül Christóig szinte valamennyi neves képzőművészt felvonultatja.
Ugyancsak magyar vonatkozás, hogy a kiállítás úgynevezett partnerrendezvényei között van a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) A szabadság szédülete című kiállítása. A német fővárosban működő magyar kulturális intézet csütörtökön nyíló tárlatán nyolc európai művésztől mutatnak be alkotásokat. A CHB közleménye szerint a bemutatott munkák „vizsgálat alá vetik a kérdést, hogy Európán belül húsz évvel a hidegháború vége után mit is értünk pontosan szabadság alatt, és így megkérdőjelezik azt a biztosnak hitt talajt, amely a közös európai eszmerendszer létének alapja”.
Forrás: MTI, a fotón Bueys
{jcomments on}
