Az üzletág sikeréhez elsősorban a legális tartalmakat és a letöltéseket kell népszerűsíteni.
Akciókat szervez, nemzetközi kapcsolatokat épít, az e-könyves szakma érdekeit képviseli a jogalkotók és a közönség felé az Egyesülés az e-könyvekért szerveződés, amelyhez 22 kiadó és terjesztő csatlakozott. A szervezet alapdokumentumát szerdán délelőtt írták alá a sajtó jelenlétében az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A szervezet céljai között szerepel az e-könyvek és az erre alkalmas olvasók népszerűsítése, rendszeres nyilvános fórumok szervezése, a legális tartalomfogyasztás elterjesztése, piaci elemzések készítése, valamint például a jogi, adózási különbségek csökkentése a hagyományos kiadványokhoz képest. A papíralapú könyveket terhelő általános forgalmi adó (áfa) 5 százalék, miközben az e-könyveket 27 százalékos áfa terheli.
Az alakuló ülésnek otthont adó intézmény főigazgatója, Sajó Andrea úgy vélte, hogy az e-könyv a jövő meghatározó formátuma lesz, noha még ma is sokan idegenkednek tőle. Szerinte az üzletág sikeréhez elsősorban a legális tartalmakat és a letöltéseket kell népszerűsíteni.
Kereszty András, a Hónap Könyve kiadója emlékeztetett: a szervezet létét az indokolja, hogy rendkívül intenzíven fejlődik az e-piac.
Farkas István, az ekonyvolvaso.blog.hu szerkesztője kiemelte: az e-könyvpiac egy „paradigmaváltás” közepén tart. Ugyanakkor leszögezte: a hagyományos könyvkiadást nem veszélyezteti a digitális. Szerinte jelenleg az e-könyvkiadás és forgalmazás „kultúrmissziónak” minősül és igen tőkeigényes vállalkozás. A szerkesztő az e-könyveket terhelő 27 százalékos általános forgalmi adó csökkentését jelölte meg a szervezet legfontosabb céljai között, ugyanakkor kiemelte, hogy egyelőre a piac valamennyi szereplőjének „el kell helyeznie magát” ebben az új térben.
Kocsis András Sándor, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója reményét fejezte ki, hogy az új szervezetet nem sújtja majd „a magyar átok”, azaz a tagok arra fognak törekedni, hogy megtalálják a „legkisebb közös többszöröst” az érdekek között. Az MKKE elnöke megjegyezte, hogy az európai e-könyvpiac még mindig gyerekcipőben jár, Németországban például 1 százalék alatt van az üzletág részesedése a teljes könyvpiachoz képest. Kiemelte: Magyarországon a legnagyobb probléma a kevés legális tartalom, valamint az, hogy az olvasók az ingyenes, sokszor a torrentoldalakon fellelhető tartalmakat preferálják.
Az elnök kitért arra is, hogy az e-könyvek jogi háttere is tisztázatlan, példaként megemlítette, hogy Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Franciaország és Luxemburg ellen azért, mert leszállították az e-könyvek forgalmi adóját arra a szintre, ahol a papírkönyveké van.
A rendezvényen megjelent Rónai Iván, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közgyűjteményi főosztályának helyettes vezetője, aki megjegyezte: a francia kulturális minisztérium levélben fordult a tárcához, hogy Magyarország támogassa Franciaországot abban a kezdeményezésében, hogy az Európai Unióban vezessék be az e-könyvek kedvezményes áfáját. A francia minisztérium egy tanulmányt is eljuttatott a tárcához, amelyben az áfa-csökkentés előnyeit támasztják alá.
Az egyesüléshez csatlakozó szervezetek között van a Könyvtári Intézet, a Szerep Művészeti Alapítvány vagy például az Informatikai és Könyvtári Szövetség is.
Forrás: MTI
{jcomments on}
