Az első magyar nő, aki megélt az írásból – interjú Menyhért Annával

00.menyhért anna erdős renéne

Ön sokat foglalkozik a magyar kulturális élet nőalakjaival. Mikor dőlt el az, hogy Erdős Renée külön kötetet érdemel?

Először csináltunk egy írónőkről szóló sorozatot Kiss Noémivel és Radics Viktóriával a Nyitott Műhelyben, már az egyik első alkalommal felbukkant Erdős Renée alakja. Aztán írtam egy monográfiát Női irodalmi hagyomány címmel. Abban a kötetben is szerepelt, és azt éreztem, hogy nagyon közel áll hozzám… talán azért, mert nagyon-nagyon érdekes volt az élete. Ő volt a saját korában a legsikeresebb női író, manapság meg azok is kevesen vannak, akik hallottak róla. Ha szóba kerül a neve, akkor van valami furcsa lesajnálás a megszólalásokban. Olvasva a műveit kíváncsi lettem a háttérben meghúzódó okokra.

Hol fordult át ennyire radikálisan Erdős Renée megítélése?

Többször is változott. Egyszer már az 1900-as évek elején megharagudtak rá Bródy Sándor öngyilkossága miatt. Akkor lelki és egzisztenciális következményekkel kellett szembenéznie, mert elfordultak tőle a közös barátok, akik között ott szerepeltek a szellemi élet jeles alakjai, beleértve a kiadókat és szerkesztőket is. A kapcsolatok felbomlása olyan volt, mintha kihúzták volna a lába alól a talajt, hiszen ő az írásból élt. Ezt követően több évre elment Magyarországról, közben ki is keresztelkedett, s a húszas években, mint regényíró tudott visszatérni. A későbbiekben aztán – hiába volt aktív és lelkes katolikus – a zsidó származás jelentett problémát. A harmincas évek végén már csak álnéven tudott publikálni. A háború után elvették a házát is. Egyik önéletírásában például azt olvashatjuk, hogy a könyveiért egy kiló zsírt is adtak a piacon. A szocialista időszakban elkönyvelték lektűr-szerzőnek, és elfogytak a lehetőségei.

Élet és irodalom szorosan összefügg Erdős Renée esetében.

Az ő esetében nagyon pontosan megfigyelhető, hogy az irodalmi értékelés mennyire összefügg a magánélettel, miközben szeretnénk azt hinni, hogy a kettő elválasztható egymástól.

Miért lett ebből regény?[A regényből itt olvashatsz részletet.]

Azt gondoltam, hogy monográfiát kevesen olvasnak, és Erdős Renée-hez egy olyan könyv illik, ami sokakat megszólíthat. Bízom benne, hogy ez kezdete lehet egy újrafelfedezésnek…

Erdős Renée képe és életrajza a Pesti Hírlap 1935. évi Nagy Naptárában

Erdős Renée képe és életrajza a Pesti Hírlap 1935. évi Nagy Naptárában

Erdős Renée nem csak írónő volt, de kimondottan női író is: témaválasztásai rendre ennek megfelelőek. Mennyire lehetnek aktuálisak az évszázaddal ezelőtt felvetett kérdések?

Szerintem ezek még mindig élő kérdések. Anyaság, vagy karrier? Milyen területeket hódíthat meg egy dolgozó nő? Nem látom, hogy sokat változott volna a világ… neki például volt egy titkára, akit – valószínűleg a rossz nyelvek elleni védekezésül – kénytelen volt „férjül venni”: a férje foglalkozott a házzal, a kerttel, a gyerekekkel, hogy ő nyugodtan tudjon írni.

Milyen forrásokból lehet dolgozni egy majdnem elfelejtett írónő esetében? mennyire macerás felkutatni a forrásokat?

Nagyon nagy feladat volt, hiszen korábban nem kutatta senki. Sok esetben csak a körülötte élő férfiak életéből olvashatók ki az ő életének történései. Például sokat segített, hogy a „kutatott életű” Fülep Lajos felesége volt egy időben.

Van valamiféle egységbe foglalt „Erdős Renée hagyaték”?

Vannak iratok a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Tudományos Akadémiánál, a Széchényi Könyvárban és az örökösöknél is, de eddig még egy korrekt életrajz sem állt rendelkezésre, így minden egyes adatnak külön kellett utánajárni.

A mostani regény az írónő életének első harmadával foglalkozik, gondolom az összegyűjtött anyag ennél nagyobb életszakaszt fog át…

Az Írónők a hálón című weboldalon gyűjtöttem össze – sok egyéb mellett – azt, amit Erdős Renée életéről tudok. Sok érdekes adat szerepel ott a későbbi évekről is.

Készül már a második kötet?

Jó lenne, hiszen az anyag nagyjából már megvan hozzá. Persze, az nehézséget okoz, hogy csak nyaranta van lehetőségem írni… A mostani kötet megírása négy nyáron át tartott, s néha úgy éreztem, hogy sosem lesz kész, de egy második kötet – főleg, ha az olvasói visszajelzésekből az derül ki, hogy van erre igény – nyilván könnyebben megszülethet…

***

Menyhért Anna: Egy szabad nő. Erdős Renée regényes életeGeneral Press Kiadó, 2016 – 228 oldal, kemény táblás kötés – ISBN 978-963-6438-96-8