A Költészet napjára jelent meg Nógrádi Gábor (Anna Moll) Itt éltünk köztetek című, negyedik átdolgozott kiadása, amelyhez Cakó Ferenc készített homokrajzokat. Drámai erejű, szép versek.
A kötetben lovak, kutyák, macskák, s Billingston, az amerikai kisváros más állatai vallanak az életükről, egymásról, és a városka lakóiról. Boldogok és boldogtalanok, elégedettek és elégedetlenek, békések és haragosak, szeretettek és szeretetlenek. Élőlények.
A rövid balladákban, sírversekben – többek között – megszólal a galamb, az aranyhörcsög, a hattyú, a liba, a veréb, a bárány, a fóka, a majom, az elefánt, a bika, a tehén, a teknős, a mókus, a kígyó, a tigris, a sólyom, de még egy medve, és a nagy hal is. Az állatsírversek többsége megtörtént események alapján íródott .
A balladisztikus vallomásokból egy kisváros története, regénye bontakozik ki. A helyszín azonban nem Billingston, amely kisváros nem is létezik, hanem a költő szülővárosa, Nyíregyháza.
Nógrádi Gábor kötete Anna Moll álnéven jelent meg először. A jelenlegi kiadás, Cakó Ferenc, a világhírű animációs filmrendező és grafikus új homokrajzaival illusztrált változat.
MRS. BUCK PINTYE
Próbálj egy meggyötört, égőszemű asszonynak
S tudod sorsomat.
Mit asszonynak?
Egy nőroncsnak csupán,
kit szíjjal vernek
a belső szobában,
s míg ütik, vinnyognia sem szabad.
Mit tudtatok jó Billingstoniak
a szelíden mosolygó Doris Buckról?
„Hogy van? Hogy van?”
Ablaktáblák mögött a félhomályban
pintyegésem volt az emberi hang.
Lebeg a sötét ház a puszta űrben.
A VERÉB
Ember, s ember között én tudom a határt.
Hogy Steve Bradley egy kővel eltalált,
törött lábamat Jan Drozska, a lengyel,
s beszélt, beszélt
a messzi madarakról
Lengyelország felett.
Mit tudtok róla Billingstoniak?
Hogy lázadó, vörös és idegen?
Én ismerem.
Csak én,
ki láttam sírni, s gyertyát gyújtani
augusztus elsején.
Meghaltunk Varsó, jó anyánk –
de élünk, amíg él a láng!
Ne féljetek szomorú kisdiákok,
kik a Jefferson úton láttatok
imbolyogni a vágóhíd felé:
az életünkből csak egy perc a vég.
Ti ihattatok Bradley-ék tejéből,
finom túrójukból ehettetek.
Én voltam az!
Hogy taglózhatna le
az ezer volttal áramló halál?
S mit ettem én?
Nem füvet ott, a Drake erdeje mellett,
hol megütközött Blood és Pantier
hada ezerhétszázhárom telén?
Ők lettek én, s ti rajtam át megint ők.
És így tovább…
(Ez nincs a tananyagban!)
A LINCOLN TÉRI PATKÁNY
Nehéz úgy élni, hogy mindenki gyűlöl.
Bujkálsz a fény elől sötét zugokban holtig.
Mocsokban élsz, mert oda nem követnek,
s ha fázol, csak fajtád melege gyógyít.
Mert a világ utál, utálod a világot,
benne magad, testvéred, minden ősöd.
Így élsz.
S ha egyszer fellázadsz az ellen,
amit a rettegők sorsnak neveznek,
s egy nyári napnak reggelén kifekszel
a sugarak alá –
ó, lázadásnak szent pillanata!
– biztos arra jön Buck a szolgálatból,
s egy lövéssel szétfreccsent a kövön.
Nógrádi Gábor
(1947)
költő, író.
Anna Moll álnéven írt verseskötete 1990-ben jelent meg először. A szerző, verseskötetei (mek.oszk.hu) mellett elsősorban gyerek- és ifjúsági műveket (Petepite, Az anyu én vagyok, Segítség, ember!, Édes Munyimunyi stb.), illetve filmforgatókönyveket írt (Sose halunk meg,
Csocsó, Gyerekrablás a Palánk utcában).
Információ: www.nogradi.hu, www.presskontakt.hu
Cakó Ferenc
(1950)
grafikusművész,
animációs filmrendező.
Gyurma, báb és homok – animációs filmjei szinte valamennyi nemzetközi filmfesztivál fődíjasai vagy díjazottjai voltak az elmúlt 35 év alatt (Cannes, Berlin, San Francisco, Oberhausen, Annecy stb.). Találmányával, élő homok-animációs előadásaival óriási sikereket aratott az egész világon. A Magyar Köztársaság Érdemes és Kiváló Művésze.
Információ:
{jcomments on}
