
Páratlan szépségű Tihanyi Lajos életmű-kiállítás látható a Nemzeti Galériában
Kettős évfordulót ünneplünk az életmű-kiállítással: Tihanyi Lajos születésének 140., míg művészi hagyatéka hazaérkezésének 50. évfordulóját.

Kettős évfordulót ünneplünk az életmű-kiállítással: Tihanyi Lajos születésének 140., míg művészi hagyatéka hazaérkezésének 50. évfordulóját.

Visszatért a magyar modernizmus egyik elveszett kincse – Tihanyi Lajos képe a Virág Judit Galéria aukcióján.

A szombat esti árverés egyik legjobban várt tétele Tihanyi Lajos 100 éve nem látott remekműve volt...

Tihanyi Lajos az úgynevezett százmilliós klub tagja, mindössze néhány ilyen festő van a magyar művészettörténetben.

A Tihanyi-kép megvásárlásával és a rekordárral nemzetközi kontextusba tudjuk emelni egy fontos korszak magyar művét - mondta Eleni Korani.

Az 1908-as festmény kép egyik oldala a párizsi Pont St. Michelt, a másik pedig Ádámot és Évát ábrázolja.

Szlovákiában nem volt pszichoanalízis, és ezt pont egy olyan könyvből kell megtudnunk, mely arra vállalkozott, hogy bemutassa a pszichoanalízis szlovákiai történetét!

Egyre bátrabban bújnak elő a kirekesztők, durvulnak a szalon-zsidózók és a nejlon-nácik. Szövegeikkel teleköpködik az internetet. Mi meg csodálkozva, széttárt karral, vállvonogatva állunk.

Noha száz évvel ezelőtt Magyarország a hivatalos papírforma szerint nem vett részt a Panamai–Csendes-óceáni Nemzetközi Kiállításon, ötszáz jelentős magyar alkotást mégis bemutattak, köztük Munkácsy Mihály, Tihanyi Lajos, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József, Berény Róbert, Uitz Béla, Kernstok Károly, Fényes Adolf, Paál László és Iványi Grünwald Béla festményeit. De mi lett utána a képek sorsa?

A ma is nyomasztó, magyarországi „kultúrharc” gyökerei mélyre nyúlnak. A XX. század elején semmivel sem volt békésebb a hangulat, és éppoly szenvedélyes, a becsületsértésig elmenő polémiák folytak a művészeti élet szereplői közt a sajtóban, mint manapság.