A magyar film, amit szeretnek és néznek is a magyarok
Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, érdemes művész filmjeivel több mint negyven magyar és nemzetközi díjat nyert el korábban.
Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, érdemes művész filmjeivel több mint negyven magyar és nemzetközi díjat nyert el korábban.
A zsűrielnök: Ez a film arról beszél, hogy még ebben a megosztott világban is képesek vagyunk arra, hogy ugyanazt álmodjuk, és hogy még egy vágóhídon is megtalálható a kedvesség és szelídség.
Festeni még nem festettem, de nagyon szeretnék! De nem csak azt festeném, amit látok, hanem amit gondolok. - meséli Békés Itala.
A film azt az alapvető kérdést járja körül, hogy hogyan lenne érdemes élnünk. Megmutatja a meddő kis malmokat, amikben őrlődünk, és emiatt annyi mindenről lemaradunk, ami beleférhetne abba a hatvan-nyolcvan évig tartó életünkbe.
Díjat nyerni jó! De olyan díjat, amivel egy csapásra világhírű leszel, nem akármilyen érzelmi sok. Nevetni vagy sírni ilyenkor nagyjából ugyanaz. Borbély Alexandra mesél arról, hogyan élte meg a Testről és Lélekről, Enyedi Ildikó új filmjének berlini győzelmét.
Azt gondolnánk egy író másképp olvas, egy rendező másként néz filmet, a szakmai szem meggátolja abban, hogy élvezze a művet. Ezúttal másként történt.
Már elővételben is hatalmas az érdeklődés az Arany Medve-díjas Testről és lélekről című filmre.
A Testről és lélekről magyarországi díszbemutatójával nyílik vasárnap a Magyar Filmhét, a művet március 2-től játsszák a mozik.
A kevéssé emberbarát mai társadalom bezárkózásra és védekezésre ösztönzi az embereket, de a zárt felszín alatt kincsek vannak, ezt mutatja fel a Testről és lélekről című alkotás.
Ferber Katalin, aki a Librariusnak tudósít a Berlináléról, így értékelte a díjat.
Magyar alkotás eddig egyszer nyert Arany Medvét: Mészáros Márta Örökbefogadás című drámáját 1975-ben tüntették ki a Berlinale legfőbb elismerésével.
A világ filmkritikusait tömörítő szervezet (FIPRESCI), az ökumenikus zsűri és a Berliner Morgenpost olvasói zsűrije is a magyar versenyfilmet díjazta.