Török borokat ittak az ősi kelta királyságban?
A szakemberek szerint a felfedezés újraélesztheti a vitát a legendás Artúr királyról, aki a középkori történetek szerint Tintagelben foganhatott.
A szakemberek szerint a felfedezés újraélesztheti a vitát a legendás Artúr királyról, aki a középkori történetek szerint Tintagelben foganhatott.
Az ásatást vezető kanadai régészprofesszor már doktori disszertációját is a Békés környéki lelőhelyekről írta. Az újabb eredményekkel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk, kik és hogyan éltek ebben a térségben jóval a honfoglaló magyarok előtt
A most feltárt leletet a Johannesburg melletti világörökségi helyszín, az Emberiség bölcsője nevű ásatási hely Swartkrans-barlangjában fedezték fel.
A bádogedényt, amelyben a csípős illatú ételmaradékot megtalálták, további vizsgálatok céljából laboratóriumba küldték. A tárgyra a tengerfenék agyagába préselődve bukkantak rá a búvárok.
A magyarság őstörténetével feltételesen kapcsolatba hozható leleteket találtak a régészek a mai Kazahsztán északnyugati, valamint a Kaukázus északi részén is.
Ezek a legrégebbi bizonyítékok arról, hogy a 4 ezer méteres magasságban elterülő fennsíkon, ahol alacsony a hőmérséklete és kevés az oxigén, erős a szél és az ultraibolya-sugárzás, ősidők óta emberek élnek és munkálkodnak.
A többi szobrot is mind törött állapotban, nagy területen elszórva találták, ami arra utal, hogy szándékosan, erőszakosan törték őket darabokra valószínűleg a város elfoglalásakor, valamikor az i. e. 13. században.
Találtak egy 76 tételből álló ékszerdepót is. A bronzékszerek korabeli női viseletek kellékei, csüngők, pitykék és tűk, melyeket valószínűleg szövetbe tekertek. Előkerült továbbá öt tőr, lándzsák, hét darab tokos balta és ötvösszerszámok is.
A különleges archeológiai emlékek, impozáns tárgyak közül kiemelkedik az a múzeum gyűjtőterületén mindeddig páratlan bronzkori kincslelet, amely tavaly ősszel került az intézmény gyűjteményébe
Az Egerszeg vár jelentősége és stratégiai szerepe azt követően nőtt meg, hogy 1600 októberében 40 napos ostrom után a Kanizsa vár török kézre került. A vár elfoglalása után szabad volt az út a török csapatok előtt: sem földrajzi, sem természeti akadályok - mocsarak, ingoványok, hegyek - nem állták útjukat.
A sírmellékletek arra utalnak, hogy az eltemetettek magasabb társadalmi réteghez tartoztak, mert a bronz akkoriban új és drága volt.
Jászfényszaru környékén megszaporodtak a régészeti feltárások. Csak a tavasszal négy különböző régészeti lelőhelyen végeztek munkát, három esetben beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárás zajlott, egy esetben pedig leletmentő ásatás.