A többi szobrot is mind törött állapotban, nagy területen elszórva találták, ami arra utal, hogy szándékosan, erőszakosan törték őket darabokra valószínűleg a város elfoglalásakor, valamikor az i. e. 13. században.
Találtak egy 76 tételből álló ékszerdepót is. A bronzékszerek korabeli női viseletek kellékei, csüngők, pitykék és tűk, melyeket valószínűleg szövetbe tekertek. Előkerült továbbá öt tőr, lándzsák, hét darab tokos balta és ötvösszerszámok is.
A különleges archeológiai emlékek, impozáns tárgyak közül kiemelkedik az a múzeum gyűjtőterületén mindeddig páratlan bronzkori kincslelet, amely tavaly ősszel került az intézmény gyűjteményébe
Az Egerszeg vár jelentősége és stratégiai szerepe azt követően nőtt meg, hogy 1600 októberében 40 napos ostrom után a Kanizsa vár török kézre került. A vár elfoglalása után szabad volt az út a török csapatok előtt: sem földrajzi, sem természeti akadályok - mocsarak, ingoványok, hegyek - nem állták útjukat.
A sírmellékletek arra utalnak, hogy az eltemetettek magasabb társadalmi réteghez tartoztak, mert a bronz akkoriban új és drága volt.
Jászfényszaru környékén megszaporodtak a régészeti feltárások. Csak a tavasszal négy különböző régészeti lelőhelyen végeztek munkát, három esetben beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárás zajlott, egy esetben pedig leletmentő ásatás.
A pontos megtalálási helyet titokban tartják, hogy nyugodtan vizsgálhassák az értékes leleteket. Az időszámításunk előtt 900 körüli időkből származó kincsek valószínűleg előkelő vikingeké lehettek.
Megcsonkításuk egy tomboló, rituális harcosok társadalmára utal. A silók egy védelmi falon belül helyezkedtek el, ami arra utal, hogy egy zavaros, minden biztonságot nélkülöző korban halhattak meg.
A férfi lakhelyén a nyomozók egy berozsdásodott hadipuska csövet, puskalőszert, különböző pénzérméket és ezek feltalálásához használt fémdetektort foglaltak le.
Iovia első ránézésre egy város típusú település lehetett fórumszerű térrel, bazilikával, egy oszlopsoros utcával, több utca nyomát azonban eddig nem tudtuk azonosítani. A központi épületcsoport kissé olyan, mintha lett volna egy - főúri vagy császári villa, amelyet a talán 3. század végén egy városinak szánt település magjaként bővíteni kezdtek, de nem fejezték be.
Azt is megfejtették, hogy a rizsföldet hajdanán különböző alakú darabokra osztották, s közülük valamennyi kisebb volt 10 négyzetméternél.
A lelet tanulsága szerint a modern világ lóversenyeivel szemben az akkori lóversenyeket úriemberhez méltó szabályok uralták.