Több millió évvel a Nap születése előtti szupernóva-kitörések nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények szinte régészeti képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből a Föld is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.
A Szaturnusznak viszont aligha sikerült volna a csel, mivel az akció során Iapetus pályája rendkívül instabillá válhatott volna. Így ma aligha keringene jelenlegi pályáján.
A Nap és a Jupiter hasonmását is magába foglaló bolygórendszerre bukkantak külföldi csillagászok.
A korábbi kutatások szerint a Földnek legalább 3,5 milliárd éve van mágneses mezeje. Ez a mágneses mező a mag olvadéka áramlásának eredménye, de azt nem tudni bizonyosan, miként volt képes olvadni a földmag ilyen hosszú ideig.
A misszió egyik feladata robbanás előidézése a kisbolygón, hogy belsejéből mintákat vehessenek. A tudósok feltételezik ugyanis, hogy a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése óta az aszteroida nem sokat változott.
Ausztrál és amerikai csillagászok először fedeztek fel vízjeget tartalmazó felhőket a Naprendszeren kívül.
Az üstökös a Naprendszer keletkezéséről őriz létfontosságúnak emlékeket. Feltételezik, hogy a Földön lévő víz egy része üstökös-becsapódásokból származik.