+ Tudomány

Szenzációs felvételek egy kettős üstökös mozgásáról

üstökös rosetta

Az üstökös a Naprendszer keletkezéséről őriz létfontosságúnak emlékeket. Feltételezik, hogy a Földön lévő víz egy része üstökös-becsapódásokból származik.

Szenzációs felvételeket küldött az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája, amely a Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutatja: a célégitestről kiderült, hogy kettős üstökös.

Az ESA központjába a múlt héten érkezett felvételekből kiderült, hogy 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű égitest nem egy üstökös, hanem egymásba kapcsolódott két objektum. A tudósok ezt a jelenséget bináris érintkezésnek nevezik – olvasható a BBC honlapján.

Az egyelőre nem ismert, hogyan alakult ki az üstökös ezen formája.

A szakemberek lehetségesnek tartják,

hogy az üstökös valamikor a múltban egy nagy hasadást szenvedett, de azt sem tartják kizártnak, hogy két részének teljesen más az eredete.

Az új felvételek azt jelzik, hogy az Európai Űrügynökség Rosetta-missziójára új, nem várt feladat vár, mielőtt novemberben landolni fog az üstökösön: ki kell választani, hogy mely részére száll le az űrszonda.

AZ ESA a kilenc új felvételt múlt pénteken kapta meg a Rosettáról, amely tízéves utazás és több mint hat milliárd kilométer megtétele után már csak tízezer kilométerre van az égitesttől.

Az űrszonda a tervek szerint augusztus 6-án lép be az üstökös gravitációs mezejébe, amikor mintegy 70 kilométerre lesz az égitest felszínétől. Ekkor fogja elkészíteni az üstökös háromdimenziós modelljét és pontosan megméri gravitációs erőterét. A tudósok ez után látnak hozzá a leszállóhely kereséséhez és a landolási forgatókönyv kidolgozásához. A landolás november 11-én várható a jéglabdaszerű üstökösön, amelynek központi magjának átmérője 4,5 kilométer.

Az üstökös a Naprendszer keletkezéséről őriz a tudósok által létfontosságúnak vélt emlékeket.

Feltételezik például, hogy a Földön lévő víz egy része üstökös-becsapódásokból származik, mint ahogy valószínűleg sok
szerves molekula is, amely kulcsszerepet játszott az élet kialakulásában.

(A cikk egy MTI-hír szerkesztett változata)

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top