Sárneczky Krisztián egyedülálló felfedezést tett a világűrben
Sárneczky Krisztián: Eddig nyolc ilyet ismerünk csak, és ebből hármat Magyarországon találtak, a többit a NASA által támogatott programok.
Sárneczky Krisztián: Eddig nyolc ilyet ismerünk csak, és ebből hármat Magyarországon találtak, a többit a NASA által támogatott programok.
A Föld légköre védelmet nyújt az ilyen méretű űrszikláktól, azonban az ennél nagyobb (30-40 méteres) katasztrófát okozhatnak.
Az SZTE csillagászának javaslata alapján a (612787) számú kisbolygó Haumann Péter (1941-2022) nevét kapta.
A kisbolygó legnagyobb fényessége kedden este mintegy 10 magnitúdó lesz, vagyis kisebb amatőrcsillagászati távcsövekkel látható.
A NASA besorolása szerint a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygó a legalább 140 méter átmérőjű égitest.
Karikó Katalin mellett kisbolygót neveztek el másokról is: Tessedik Sámuel, Kulcsár Győző, Schick Béla, Miroslav Mesaros.
Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre. Mint az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának szerdai közleményében írják, a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Így volt ez kétszáz éve…
Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondájának mintagyűjtése múlt év októberében – derült ki az űrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekből, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött. Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat,…
A Föld még legalább 100 évig biztosan nem fog összeütközni egy különösen veszélyes aszteroidával – jelentette ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a legújabb teleszkópos megfigyelések alapján. Az Apophis nevű kisbolygó a következő száz évben három alkalommal is megközelíti a Földet, 2029-ben, 2036-ban és 2068-ban. Azt már eddig is tudni lehetett, hogy az első két…
Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél. A CSFK keddi közleménye szerint az évek óta nem látott…
Sokkal laposabb az Ultima Thule nevű égitest, mint eddig vélték a tudósok, akik az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondájának legutóbb továbbított felvételeit vizsgálva már nem hóemberhez, inkább mézeskalács-figurához hasonlónak tartják az alakját – írta a BBC News. A képeket a New Horizons akkor készítette, amikor január elsején elrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi…
Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez. A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették. A…