genetika

Pécsen sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját

Pécsen sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját

Sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, ami fontos a további hazai és nemzetközi kutatások elősegítésére – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szombaton. A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) Jakab Ferenc vezette virológiai és a Gyenesei Attila vezette bioinformatikai kutatócsoportjának együttműködésében megvalósult munka során közvetlenül egy magyar fertőzött beteg garatváladékának mintáját dolgozták fel nemzetközi protokoll…

2020. március 22. /
, , ,
Odaveszett a víz alatti hínárerdők genetikai sokfélesége az óceáni hőhullámokban

Odaveszett a víz alatti hínárerdők genetikai sokfélesége az óceáni hőhullámokban

A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam 800 kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható…

2020. március 11. /
, , , ,
Mindenkiben van a neandervölgyi ember DNS-éből

Mindenkiben van a neandervölgyi ember DNS-éből

Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt. Amikor évekkel ezelőtt először szekvenálták a neandervölgyi ember genomját, a tudósok kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyitől származik. A mai ember Afrikából…

2020. február 1. /
, , ,
Etikus volt-e az ikrek génjeinek megváltoztatása embriókorukban?

Etikus volt-e az ikrek génjeinek megváltoztatása embriókorukban?

Előre nem látott génmutációkat okozhatott a génszerkesztés annál a tavaly született két kínai babánál, akinek a génjeit még embrió állapotukban módosították, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben – közölték kutatók az után, hogy először tették közzé a kínai tudományos kutatásról készült tanulmányt. A tanulmány egyes részeit az MIT Technology Review tudományos folyóirat tette közzé azzal…

2019. december 6. /
, , ,
Azonosították a balkezesség genetikai utasításait

Azonosították a balkezesség genetikai utasításait

Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentősen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és működését – írta a BBC hírportálja. Az oxfordi kutatók szerint elsősorban a beszéddel összefüggő területek érintettek, a balkezeseknek ezért talán jobbak a nyelvi készségei, azonban továbbra is rejtélyes az agyfejlődés és a domináns kéz kapcsolata. Nagyjából tízből egy ember balkezes.…

2019. szeptember 9. /
, , ,
Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkantak

Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkantak

Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott a legközelebbi nyelvrokonainkkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek – írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Magyar Őstörténeti Témacsoportja és észt kollégáik tanulmánya a Scientific Reports tudományos lap aktuális számában jelent meg. Julianus barát a 13.…

2019. május 29. /
, , , ,
Létrehozták az első szintetikus DNS-ű baktériumot

Létrehozták az első szintetikus DNS-ű baktériumot

Magyar fejlesztésű baktériumot használtak camebridge-i kutatók, amikor egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték és az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak – tájékoztatta lapunkat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdán. A példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kutatók a kólibaktérium…

2019. május 23. /
, , ,
A génektől is függ, hogy tart-e valaki kutyát

A génektől is függ, hogy tart-e valaki kutyát

Az ember genetikai összetétele jelentős mértékben befolyásolja, hogy az illető kutyatulajdonossá válik-e vagy sem – derült ki svéd és brit kutatók tanulmányából. A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Svéd Ikerregisztert használva több mint 35 ezer ikerpár genetikai összetételét vizsgálta meg, hogy megnézze, van-e „öröklődő eleme” a kutyatartásnak  – írta a Medicalxpress.com. „Meglepődve tapasztaltuk,…

2019. május 21. /
, , , ,
A szegénység nyomot hagy a génekben

A szegénység nyomot hagy a génekben

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi…

2019. április 9. /
, , ,
A génekből kiolvasható, hogy jó lesz-e a házasságod

A génekből kiolvasható, hogy jó lesz-e a házasságod

A gének befolyásolhatják a házasság minőségét egy új amerikai kutatás szerint. Azt vizsgálták, vajon az oxitocin hormont szabályozó gén (OXTR) eltérő genetikai kombinációi hogy befolyásolják a partnerek egymást támogató magatartását, ami a házasság minőségének egyik kulcsa – írta a ScienceDaily.com. A Journal of Family Psychology című szaklap aktuális számában ismertetett kutatás vezetője, Richard Mattson és…

2019. február 13. /
, , ,
Feltérképezik a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját

Feltérképezik a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját

Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját. Az Earth BioGenome Project (EBP) „a biológia következő Holdra szállása” az emberigenom-projekt után, amikor egy hárommilliárd dollárba kerülő program keretében 13 év alatt térképezték fel az emberi genomot. Az EBP várható költsége 4,7 milliárd dollár…

2018. november 3. /
, , ,