Az ember genetikai összetétele jelentős mértékben befolyásolja, hogy az illető kutyatulajdonossá válik-e vagy sem – derült ki svéd és brit kutatók tanulmányából. A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Svéd Ikerregisztert használva több mint 35 ezer ikerpár genetikai összetételét vizsgálta meg, hogy megnézze, van-e „öröklődő eleme” a kutyatartásnak – írta a Medicalxpress.com. „Meglepődve tapasztaltuk,…
A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi…
A gének befolyásolhatják a házasság minőségét egy új amerikai kutatás szerint. Azt vizsgálták, vajon az oxitocin hormont szabályozó gén (OXTR) eltérő genetikai kombinációi hogy befolyásolják a partnerek egymást támogató magatartását, ami a házasság minőségének egyik kulcsa – írta a ScienceDaily.com. A Journal of Family Psychology című szaklap aktuális számában ismertetett kutatás vezetője, Richard Mattson és…
Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját. Az Earth BioGenome Project (EBP) „a biológia következő Holdra szállása” az emberigenom-projekt után, amikor egy hárommilliárd dollárba kerülő program keretében 13 év alatt térképezték fel az emberi genomot. Az EBP várható költsége 4,7 milliárd dollár…
Az Árpád-ház eredete mítoszok és legendák ködébe vész, a köd növeléséhez nagyban hozzájárultak az elmúlt évtizedek áltudományos bohóckodásai. A tényekhez a tudomány segítségével juthatunk közelebb.
Nem mindegy, mikor éri hőség a búzát. A magyar, ausztrál, norvég, német és kínai együttműködés keretében készült tanulmány megvalósulásához alapvetően járult hozzá, hogy sikerült teljességében feltárni a búza genetikai állományát.
Ez a három, csak az emberben található gén 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg.
A melanoma kialakulásában szerepet játszó gén a leégésre való hajlam fokozásával működik közre a folyamatban
A rózsák legközelebbi rokonát megesszük.
Megállapították, hogy legalább négy különböző populáció létezett Eurázsiában 35-45 ezer évvel ezelőtt.
A felfedezés lehetővé teszi, hogy a tudósok jobban megismerjék, milyen szerepet játszik a több trillió mikroorganizmus az ember egészségében és betegségeiben.
Ez a mély lelkiállapot oly mértékben erősödhet az utódgenerációnál, hogy autizmus formájában láthatóvá válhat. Egyszerre van bennük bosszú és békére való törekvés, valamint indulat és annak önmegfékezése – mondta a szakember.