A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre – jelentette a helyi média. A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált 2000 éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként…
Az alkoholproblémák 29 génváltozat számlájára írhatók egy nagyszabású genomvizsgálat eredményei szerint. A Yale Egyetem orvostudományi karának kutatói több mint 435 ezer ember génkészletét elemezve azonosították az alkoholproblémákkal kapcsolatos 29 génváltozatot, tanulmányuk a Nature Neuroscience című szaklap friss számában jelent meg. Az új adatok alapján az eddig véltnél majdnem háromszor több olyan genetikai hely van, amely…
Egy genetikai mutációkat vizsgáló, nagy léptékű kutatás szerint 2019 végén gyorsan terjedésnek indult a világon az új koronavírus – közölték a University College London (UCL) tudósai szerdán. Az kutatók az új koronavírus okozta Covid-19-betegséggel diagnosztizált több mint 7500 beteg mintáját elemezték genetikai szempontból. Az új koronavírus – SARS-CoV-2 – majdnem kétszáz genetikai mutációját találták meg.…
Egy új tanulmány szerint a vadon élő emlősfajok nőstény egyedei hosszabb életűek, mint a hímek: átlagosan 18,6 százalékkal élnek tovább ugyanazon faj nőstényei. Ez az eredmény jóval nagyobb eltérést mutat, mint amit korábbi tanulmányok találtak az embereknél, ahol a nők átlagosan 8 százalékkal élnek tovább a férfiaknál – emlékeztetett rá a BBC hírportáljának cikke. A…
Sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, ami fontos a további hazai és nemzetközi kutatások elősegítésére – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szombaton. A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) Jakab Ferenc vezette virológiai és a Gyenesei Attila vezette bioinformatikai kutatócsoportjának együttműködésében megvalósult munka során közvetlenül egy magyar fertőzött beteg garatváladékának mintáját dolgozták fel nemzetközi protokoll…
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam 800 kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható…
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt. Amikor évekkel ezelőtt először szekvenálták a neandervölgyi ember genomját, a tudósok kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyitől származik. A mai ember Afrikából…
Előre nem látott génmutációkat okozhatott a génszerkesztés annál a tavaly született két kínai babánál, akinek a génjeit még embrió állapotukban módosították, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben – közölték kutatók az után, hogy először tették közzé a kínai tudományos kutatásról készült tanulmányt. A tanulmány egyes részeit az MIT Technology Review tudományos folyóirat tette közzé azzal…
A világon minden negyedik állat bogár (Coleoptera), eredetüket a karbon földtörténeti korszakba, mintegy 327 millió évvel ezelőttre helyezték.
Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentősen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és működését – írta a BBC hírportálja. Az oxfordi kutatók szerint elsősorban a beszéddel összefüggő területek érintettek, a balkezeseknek ezért talán jobbak a nyelvi készségei, azonban továbbra is rejtélyes az agyfejlődés és a domináns kéz kapcsolata. Nagyjából tízből egy ember balkezes.…
Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott a legközelebbi nyelvrokonainkkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek – írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Magyar Őstörténeti Témacsoportja és észt kollégáik tanulmánya a Scientific Reports tudományos lap aktuális számában jelent meg. Julianus barát a 13.…
Magyar fejlesztésű baktériumot használtak camebridge-i kutatók, amikor egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték és az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak – tájékoztatta lapunkat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdán. A példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kutatók a kólibaktérium…