genetika

Egy csiga lehet a megoldás az öregedés lassítására

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat…

2021. április 24. /

+ Tudomány, Hírforrás, Minden cikk

Eddig ismeretlen 71 új fajt írtak le magyar kutatók az elmúlt évben

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai 2020-ban 71, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le 28 országból, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig. Az intézmény muzeológus kutatóinak egyik legfontosabb feladata a gyűjteményekben őrzött példányok tudományos feldolgozása, és az ennek során elért tudományos eredmények közlése. A múzeum legtöbb…

2021. március 10. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Azonosították a csontmintákból Mátyás király fiát és unokáját

A horvátországi lepoglavai pálos kolostor főoltára előtti sírból vett csontmintákból a sikeres DNS kinyerése után a Magyarságkutató Intézet szakértői meghatározták az egyénekre jellemző Y-STR DNS profilt, ami a két mintában megegyezik. Ez az eredmény a történeti adatokat megerősítve azt jelenti, hogy a genetikai adatok is az apa-fiú leszármazást mutatják. Tehát minden adat azt bizonyítja, hogy…

2021. február 7. /

+ Történelem, + Tudomány, Hírforrás, Minden cikk

Genetikai elemzés szerint két hullámban népesült be a Karib-térség

Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kőeszközöket használó kultúra népessége (archaikus kor) először mintegy hatezer évvel ezelőtt telepedett le a karibi szigeteken. Három- vagy négyezer évvel később a kőeszközök átadták a helyüket az agyagedényeknek,…

2020. december 27. /

+ Történelem, + Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Azonosították az öngyilkosságba vezető 22 gént

Az öngyilkosság kockázatát növelő 22 gént azonosítottak amerikai kutatók. Minden 11. percben megöli magát egy amerikai, ez naponta 132, évente több mint 48 ezer élet – írta a medicalxpress.com. Az egyik tényező a családi előtörténet, talán a leghíresebb példa Ernest Hemingway és rokonai. Az író 1961-ben lett öngyilkos, de ugyanígy ért véget az élete apjának,…

2020. november 28. /

+ Életmód, + Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Visszafordították az öregedést 35 egészséges, 64 éves emberen

A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint. A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt. A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és…

2020. november 24. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Magyar kutatók a világon elsőként igazolták a kromoszómák keletkezésének elméletét

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Szathmáry Eörs evolúcióbiológus vezetésével a világon elsőként mutatták ki egy rendkívül fejlett számítógépes szimuláció segítségével, hogy a földi élet hajnalán hogyan jöhettek létre a kromoszómák. A felfedezés alapjaiban változtathatja meg az élet keletkezésének kutatását. Elméletükről a közelmúltban jelent meg tanulmány a PLOS Genetics című szakmai folyóiratban…

2020. november 17. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Kásler: Az Árpád-ház dinasztia a mai Afganisztán területéről származik

Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt – közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten. A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címmel tudományos publikáció…

2020. július 11. /

+ Történelem, + Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás

Genetikai elemzéssel fényt derítettek a kumráni tekercs titkaira

A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre – jelentette a helyi média. A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált 2000 éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként…

2020. június 4. /

+ Történelem, + Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

29 gén felelős az alkoholizmusért

Az alkoholproblémák 29 génváltozat számlájára írhatók egy nagyszabású genomvizsgálat eredményei szerint. A Yale Egyetem orvostudományi karának kutatói több mint 435 ezer ember génkészletét elemezve azonosították az alkoholproblémákkal kapcsolatos 29 génváltozatot, tanulmányuk a Nature Neuroscience című szaklap friss számában jelent meg. Az új adatok alapján az eddig véltnél majdnem háromszor több olyan genetikai hely van, amely…

2020. május 29. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

A koronavírusnak közel 200 genetikai mutációja létezik, ami azt jelenti, hogy már korábban elindult a fertőzés

Egy genetikai mutációkat vizsgáló, nagy léptékű kutatás szerint 2019 végén gyorsan terjedésnek indult a világon az új koronavírus – közölték a University College London (UCL) tudósai szerdán. Az kutatók az új koronavírus okozta Covid-19-betegséggel diagnosztizált több mint 7500 beteg mintáját elemezték genetikai szempontból. Az új koronavírus – SARS-CoV-2 – majdnem kétszáz genetikai mutációját találták meg.…

2020. május 7. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Mi lehet a hosszabb élet titka a vadállatok nőstényeinél?

Egy új tanulmány szerint a vadon élő emlősfajok nőstény egyedei hosszabb életűek, mint a hímek: átlagosan 18,6 százalékkal élnek tovább ugyanazon faj nőstényei. Ez az eredmény jóval nagyobb eltérést mutat, mint amit korábbi tanulmányok találtak az embereknél, ahol a nők átlagosan 8 százalékkal élnek tovább a férfiaknál – emlékeztetett rá a BBC hírportáljának cikke. A…

2020. március 26. /

+ Természet, + Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk