Ferenczy Noémi 1942-44 között írt naplójában sokat foglalkozik azzal, hogy mennyiben más a gobelin, mint a festmény. A gobelin készítésénél nem igazán lehet változtatni az alkotás folyamata közben, maximum visszaszőni lehet, ha valami nem az elképzelések szerint sikerült. A festménynél egyszerűbb a korrigálás. - meséli Bodonyi Emőke művészettörténész
Ez a két archetípus szinte egy időben jelent meg Ferenczy művészetében a szobrász magánéletével szoros összefüggésben.
Az Utat nyitni a szabadsághoz című Ferenczy Béni-kiállítást megnyitó Farkas Ádám szobrászművész külön megkéri a mindenkori nézőt, hogy vegye a fáradságot, álljon meg hosszabb időre az Atalanta szépsége előtt, és kukkantson be a hölgy válla és karjai között a mellére, hasára, kövesse végig a test ívét alul. Bizsergető élményben lehet így részünk...
A Juhász Ferenc költő életét bemutató tárlat középpontjában a Hantai Simonnal való barátsága áll, mely egy közös installációban csúcsosodik ki.
1940-ben bukkant fel először festményein a bábumotívum, a sorsnak kiszolgáltatott ember metaforájaként: a későbbiekben állandó szereplői lettek az amorf bábuk, az álomszerű gnómok és a groteszk, álarcos angyalok.