Mácsai István festményeit idéző jelmezbál a Kiscelli Múzeumban
Mácsai István (1922-2005) Elmozdul a fal! című kiállítása a festőművész műfajokban gazdag életművét mutatja be.
Mácsai István (1922-2005) Elmozdul a fal! című kiállítása a festőművész műfajokban gazdag életművét mutatja be.
A Velencei karnevál hivatalos megnyitását szombat este egy másik vízi parádé előzte meg, amely a Santa Lucia vasútállomástól indult.
Egy azonos nemű párt gyerekkel ábrázoló farsangi bábut égettek el a közép-dalmáciai Imotski városában: az esetet több politikus, köztük Zoran Milanovic államfő is elítélte – írta a helyi sajtó hétfőn. A horvát elnök Facebook-oldalán sajnálatosnak, embertelen és teljesen elfogadhatatlannak nevezte a vasárnap történt esetet. A szervezők, akik hozzájárultak ehhez a szégyenteljes eseményhez, és eközben a…
A remélés elnevezésű népszokás Novajon 2019. március 2-án. A remélés a farsang végéhez köthető téltemető, tavaszváró népszokás a Heves megyei községben. Az 1800-as évekből fennmaradt hagyományt őrző, bolondos lakodalmas menet maskarába öltözött, még meg nem házasodott legényei csörömpölés és zeneszó kíséretében járják a falu utcáit. Bemennek a lányos házakhoz és bekormozzák az ott lakó fiatal…
A legfőbb üzenet, hogy farsang idején ugyan a feje tetejére áll a világ, és a karneválozók akár szoros testi kapcsolatba is kerülhetnek, de a tisztelet és az erőszakmentesség alapelvét a mulatságok idejére sem függesztik fel.
A borotválás, a szimbolikus hatalomátvétel, eszköze a fából készült borotva, a szappan gyakran csak jégcsap, a pamacs nyúlláb vagy disznósörény volt. Púderként lisztet használtak, a munka végeztével pedig tükör helyett lyukas szitát, vagy szakajtót mutattak.
A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló busójárás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdaléneklési verseny, többféle táncház és számos néptáncelőadás, sokacbál, busólakodalmas, koncert, maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból.
Beizzítjuk a fluxuskondenzátort, és leutazzunk a XVIII. századi Szegedre, s megkérdezzük Somogyi Elek minorita szerzetest.