Vitatja a héten megjelent tanulmányában két csillagász azt, hogy a Vénusz légkörében az életre utaló nyomokat, foszfint fedezhettek fel. Jane Greaves, a walesi Cardiffi Egyetem csillagásza vezetésével szeptember közepén publikálta felfedezését egy kutatócsoport. Eszerint a Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami pedig arra utal, hogy mikrobák élhetnek a bolygón. A gázt a…
Decembertől online élő bemutatókkal várja a Svábhegyi Csillagvizsgáló az érdeklődőket, az interaktív előadásokon szó lesz többek között az univerzum keletkezéséről, az exobolygókról, a fekete lyukakról, valamint a Betlehemi csillag titkáról is, a nézők a műsor alatt feltehetik a kérdéseiket is. Mint írják, nagy az érdeklődés az élőszavas csillagászati bemutatókra, ezért az intézmény december 13-án elindítja…
Valóban egy 54 éves rakéta, nem pedig aszteroida a Föld körül ideiglenesen keringő titokzatos objektum – erősítették meg amerikai csillagászok. A Hawaiin lévő teleszkóp megfigyelései révén sikerült azonosítani az objektumot – közölte a NASA bolygókutató intézete, a kaliforniai Pasadenában lévő Jet Propulsion Laboratory szerdán. Szeptemberi észlelésekor aszteroidaként azonosították az égitestet, Paul Chodas, a NASA aszteroidaszakértője…
Önkéntesek egy távcső mozgató mechanikáját szerelik a helyére a sülysápi Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgálóban 2020. november 29-én. A Magyar Asztrofotósok Egyesülete és a Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület együttműködésében újjáépülő, fél méter átmérőjű tükörrel rendelkező távcső 1966-ban épült, és a piszkés-tetői obszervatóriumban működött 2018-ig. Felújítása után robotizált vezérléssel csillagászati felvételek készítésére fogják használni. MTI/Komka Péter
Elenyésző az esélye annak, hogy az Apophis nevű aszteroida 2068-ban becsapódjon a Földbe – erről Boldog Ádám csillagász beszélt. A csillagász arra a hírre reagálva mondta ezt, amely szerint, az egyiptomi káosz és zűrzavar istenéről elnevezett Apophis aszteroida előreláthatólag 48 év múlva vészes földközelségbe kerülhet. „Ez az Apophis már sokszor megrémített minket: először 2004-ben, amikor…
Rövid idő, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt – erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán. A Napot és a Naprendszert alkotó anyag egy nagy gáz- és porfelhő összeomlásából származik. Más csillagrendszereket megfigyelve, amelyek…
Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése szerint. Egyes bolygók elég közel is lehetnek, több a Naptól akár 30 fényévnyi távolságra. A kutatás az amerikai űrkutatási hivatal, a SETI Intézet és más szervezetek tudósainak közreműködésével valósult meg. A szakértők eredményeikről a The Astronomical Journal című tudományos lapban számolnak be.…
A korábban hittnél kisebb és közelebb van a Földhöz a Betelgeuse óriáscsillag, még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban, állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport – tudatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pénteken. A Betelgeuse a téli égbolt egyik jellegzetes csillaga, az Orion csillagkép bal vállát jelöli…
Egy csillag „spagettifikációját”, vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki. Ez az árapályerő általi szétszakítás (TDE) okozta fellobbanás a legközelebbi ilyen fényjelenség, amelyet eddig észleltek: a…
Csütörtök éjjel is látható lesz csillaghullás – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán. Nemcsak augusztusban érdemes hullócsillagokat keresve kémlelni az eget, hanem október elején is. Érkezik ugyanis a Draconidák meteorraj. Óránként 10 hullócsillagra is lehet számítani. A Draconidák, a Sárkány (Draco) csillagképről kapták nevüket, mivel a hullócsillagok látszólagos kiindulási pontja ez a csillagkép.…
Az idei fizikai Nobel-díjasok eredményei adják a csíráját annak az új kísérletnek, amelynek keretében az Európai Űrügynökség (ESA) a gravitációs hullámok észlelésére a világűrbe tervez egy gravitációs hullám-detektort – mondta Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikus, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója, Atomfizikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Az idei fizikai Nobel-díjjal elismert kutatások gyökereihez visszanyúlva felidézte, hogy…
A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia. Az Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban bemutatott kutatás méréseihez galaxishalmaz-technikát használtak. „Összefügésrendszerbe helyezve ezt az anyagmennyiséget, ha az univerzumban lévő összes anyag egyenlően terülne szét a világűrben, az megegyezne…