csillagászat

Frei Zsolt: Einstein gondolataiból nőtt ki az idei fizikai Nobel-díjasok munkája

Az idei fizikai Nobel-díjasok eredményei adják a csíráját annak az új kísérletnek, amelynek keretében az Európai Űrügynökség (ESA) a gravitációs hullámok észlelésére a világűrbe tervez egy gravitációs hullám-detektort – mondta Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikus, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója, Atomfizikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Az idei fizikai Nobel-díjjal elismert kutatások gyökereihez visszanyúlva felidézte, hogy…

2020. október 7. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Halálpontosan megmérték, mennyi anyag és sötét anyag van a világegyetemben

A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia. Az Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban bemutatott kutatás méréseihez galaxishalmaz-technikát használtak. „Összefügésrendszerbe helyezve ezt az anyagmennyiséget, ha az univerzumban lévő összes anyag egyenlően terülne szét a világűrben, az megegyezne…

2020. október 4. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Vörös pontként fog ragyogni a Mars az éjszakai égbolton

Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető. Idén ugyan…

2020. október 3. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Hat galaxist csapdában tartó szupernagytömegű fekete lyukat fedeztek fel

Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT). A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az Univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz. A felfedezés segít jobban megérteni a szupernagytömegű fekete…

2020. október 2. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Először találtak kvazárhoz hasonlatos ultraibolya fényű galaxist

A Kanári-szigeteken lévő Gran Telescopio Canarias (GTC) űrteleszkóp és a chilei ALMA teleszkóphálózat segítségével tett felfedezéseikről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című tudományos lapban számoltak be a tudósok. A BOSS-EUVLG1 galaxis vöröseltolódásának mértéke 2,47. Ez a galaxisból érkező fény vörösödésének mértéke, a kutatók a távolság megadására is használják: minél távolabb van…

2020. szeptember 30. /

+ Tudomány, Hírforrás, Minden cikk

Felfedeztek egy bolygót, amin 1700 fok van, és 1 év 19 óráig tart

Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. Az LTT 9779b jelű planéta olyan közel kering a csillagjához (LTT 9779), hogy egy év mindössze 19 óráig tart és a bolygón uralkodó hőmérséklet több mint 1700 Celsius-fok – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A…

2020. szeptember 24. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Megkezdődött a csillagászati ősz

Kedden 15.30-kor csillagászati értelemben is megkezdődött az ősz – írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat. Lehűlés csak a hétvégén érkezik, de már a következő napokban többször várható csapadék. Ebben az évben szeptember 22-én van az őszi napéjegyenlőség. Ekkor a Nap éppen 90 fok magasan van az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka is…

2020. szeptember 23. /

+ Természet, + Tudomány, Hírforrás, Minden cikk

Folytatódhat az élet a Földön, ha kialszik a Nap?

Csillagaik halálát túlélhetik a bolygók egy új megfigyelés szerint: először fedeztek fel egy olyan ép bolygót, amely egy fehér törpe körül kering. Ez azt jelenti, hogy a Jupiter méretű planéták túlélhetik anyacsillaguk halálát, de ez kisebb kőzetbolygókra is igaz lehet – olvasható egy nemzetközi kutatócsoportnak a Nature és az Astrophysical Journal Letters című tudományos lapokban…

2020. szeptember 21. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Az élet jelenlétére utal a Vénusz légkörében található foszfin

A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma – erről Boldog Ádám csillagász beszélt. A csillagász a műsorban meglepő dolognak nevezte, hogy a kutatók pont a Vénuszon találtak először életre utaló nyomot és például nem a Marson. „A Vénuszon…

2020. szeptember 20. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Olyan anyagot fedeztek fel a Ceresen, amit eddig csak a földi tengeri jégben láttak

Egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a kutatók a Ceres törpebolygón – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről. Amerikai és európai kutatók…

2020. augusztus 12. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Elkészült a világegyetem legnagyobb háromdimenziós térképe

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport – számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál. A Barion Oszcilláció Spektroszkopikus Vizsgálat (eBOSS) elnevezésű hatéves kutatást, amelynek során sok millió galaxist és kvazárt elemeztek, részben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i műegyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum térképét hétfőn publikálták. Az eBOSS mind a galaxisokat,…

2020. július 21. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk

Ahol egy év 18 órából áll és 1527 fok meleg van

Először figyelték meg egy gázóriás magját: egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok. Feltételezéseik szerint a Jupiterhez hasonlatos gázbolygó magja lehet, ebben az esetben először nyújthat betekintést ezeknek az órásoknak a belsejébe. A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonlatos gázbolygóknál a hidrogén és héliumgáz vastag burka alatt szilárd mag bújik meg.…

2020. július 3. /

+ Tudomány, A Tudomány Oltári, Hírforrás, Minden cikk