
Megtalálták a világegyetem anyagának hiányzó felét
Egy új, részletes égbolt-elemzés végre felfedte, hol rejtőzött eddig a világegyetem látható anyagának hiányzó fele.
Egy új, részletes égbolt-elemzés végre felfedte, hol rejtőzött eddig a világegyetem látható anyagának hiányzó fele.
Április 22-én hajnalban érkezik a Lyridák meteorraj, a világ legrégebbi ismert csillaghullása. Óránként 10 hullócsillag is látható lehet.
Az ősrobbanás után a világegyetem egészét semleges hidrogéngáz töltötte ki, amely szinte minden ultraibolya fényt elnyelt.
A Naprendszer galaktikus vándorlása során rendszeresen áthalad csillagbölcsődék poros és gázos vidékén, ami nyomot hagyhatott a Földön.
A kutatók két teljes fordulaton keresztül figyelték meg a SIMP0136-at, és az eredmények eléggé meglepőek voltak.
A csillagászoknak először sikerült képet alkotniuk a közeli csillagok környezetében található üstökösfelhőkről.
A fekete lyukak önmagukban teljesen sötétek, hiszen a gravitációjuk még a fényt is elnyeli, azonban közvetett módon mégis megfigyelhetők.
Robert Jedicke, a Hawaii Egyetem Csillagászati Intézetének kutatója is egyetért azzal, hogy az aszteroida a Hold egy darabja lehet.
A Gaia mérései alapján több mint 150 ezer aszteroida pályáját határozták meg pontosan a kutatók.
A Hold távolodása lassú és hosszú távú folyamat, amely jelenleg közvetlen hatással van a Föld forgására és az árapály-jelenségekre.
Spektroszkópiai méréssorozat alapján rekonstruálták az XX Trianguli vörös óriáscsillag felszínén megjelenő csillagfoltok időbeli változását.
Az együttállás különlegessége, hogy a Mars égi mozgása épp a Méhkas csillaghalmaz fölött fordul vissza retrográd irányba.