Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai – írta az MTA. A felfedezés segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új irányokat nyithat a stroke és más idegrendszeri betegségek gyógyításában. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia…
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön. A kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai…
Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nesetril vezetésével hatéves kutatási program indulhat csaknem 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat. A mintegy 3 milliárd forintos támogatásból a három kutató és kollégáik arra kereshetik a választ, hogy milyen matematikai szabályszerűségek érvényesek a nagy hálózatokra a sejtekben zajló folyamatoktól az…
Buzsáki György az idegrendszer működését kutatja, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben.
Ez a három, csak az emberben található gén 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg.
Az is kiderült, hogy az állatok emlékei hosszú távon tartósak és ellenállóak más emlékek hatásával szemben.
A nők agyának jutalmazásért felelős része sokkal aktívabban reagál az önzetlen viselkedésre, mint a férfiaké.
Vért izzadunk, amikor angolul beszélve próbáljuk helyesbíteni magyar akcentusunkat, vagy amikor a rosszul megtanult nyelvtani formát próbáljuk helyreigazítani. A sportban szintén megfigyelhetjük, hogy mennyire nehéz megszabadulni a korábban rosszul elsajátított mozdulattól...
A chicagói kutatók most azt találták, hogy a férfiagy amigdalája valóban mintegy 10 százalékkal nagyobb, mint a női agyé, azonban ez a különbség a férfiak nagyobb testméretéből adódik.
A kutatás a nők agyának fehérállományában is lényeges változásokat talált.
Megmutatjuk, hogy ha megalkotunk egy ilyen modellt, akkor ténylegesen meg tudjuk magyarázni funkcionálisan a neuronok viselkedését, azaz, hogy hogyan működik az agy - írja Fiser József a CEU docense.
A kis füllentések érzéketlenné teszik az emberi agyat a velük járó negatív érzelmekkel szemben, ami nagyobb hazugságokhoz vezethet a jövőben.