+ Tudomány

Buzsáki György agykutató elárulta, miért nem alszik éjszakánként

Buzsáki György az idegrendszer működését kutatja, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben.

Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató, aki legújabb kutatási eredményeiről beszélt.

A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért.

“Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve”

– mondta a kutató. Ma már a depressziós betegségek nagy része átmenetileg, vagy hosszabb távon is gyógyítható, és az epilepsziával kapcsolatban is születtek eredmények.

“Mindenhol, ahol előrelépés történt eddig, az gyógyszereknek köszönhető.”

A világ azonban, legalábbis az agytudomány körüli világ most egy kicsit más irányba kezdett el mozdulni, méghozzá az elektronika felé.

A tudós szerint az a legoptimálisabb, ha a vizsgálat során nem kell behatolni a koponyán keresztül az agyba. Ezek az úgynevezett non-invazív beavatkozások azonban jelenleg korlátozott számban állnak rendelkezésre. Létezik transzkraniális mágneses ingerlés, transzkraniális elektromos ingerlés, és van akusztikus, vagy ultrahang ingerlés is.

Mindegyik eljárásnak meg van a maga előnye, de mindnek komoly hátrányai is vannak. Buzsáki Györgynek és munkatársainak célja, hogy egyesítsék a három módszer előnyeit.

“Most elkezdtünk egy komoly témával foglalkozni, amit úgy hívunk, hogy rádió frekvenciás ingerlés. Egy elektromágneses mezőt hozunk létre, olyan módszerrel, mint ahogy a maroktelefonok működnek”.

Állatkísérletek során a kutatóknak sikerült elérniük a módszerrel, hogy ugyanolyan módon tudják befolyásolni a sejtek működését, mintha elektromos ingerlést alkalmaznánk. Ehhez nem kell hozzáérniük az állathoz, csupán egy antennát kell építeniük körülötte, lehetővé téve a sejtek működésének serkentését, valamint a gátlását.

“Körülbelül ott állunk, ahol a másik technikák 15-20 évvel ezelőtt álltak, de most már nagyon sokat tapasztaltunk belőle. A következő lépés, hogy, hogyan tudunk antennákból összerakni olyan szerkezetet, amelynek a segítségével irányítani tudjuk a sugarat”

– mondta a kutató, aki legújabb eredményeit csak novemberben fogja tudományosan publikálni.

Buzsáki György szerint a rádiófrekvenciás ingerlés előnye, szemben például a transzkraniális mágneses ingerléssel, amely csak 1-3 millimétert tud behatolni az agyba, hogy az be tud jutni egészen a hippokampuszig, lehetővé téve a hippokampusz működésének kívülről, mindenfajta sebészi beavatkozás nélküli befolyásolását.

Az agykutató szerint a következő nagy lépés az lenne, ha a különböző sejtcsoportokat tudnának befolyásolni előre eltervezett módon.

“Ez egy hosszú kutatási program, de ez az, ami miatt nem alszom éjszakánként”.

Buzsáki György 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt nyerte el elsőként a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top